Negyven éven át szolgálta a település lakosságát az 1920-as években fúrt közkút. Az ártézi kutat 2004-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás emlékére helyreállította az önkormányzat műszaki ellátó szervezete. Az állítás körülményeit egy emléktáblán is megörökítették.

A bereki fürdő bejáratánál a Délibáb díszkút fogadja a látogatókat. A kőoszlopon elhelyezett domborművek Győrfi Lajos szobrászművész alkotásai. A gémes kút mellett delelő gulya mellett a karcagi Zádor-híd is látható az egyik reliefen. A 2006-ban felállított díszkút falán Körmendi Lajos (1946-2005) sorai olvashatók: „Ha Berekben délibáb vár, ne csodálkozz: Itt lakik a nyár”

Az Angyalos kutat 1893-ban állították fel a város főterén. A magasított falú, nyolcszögű medencével, kovácsolt kerítéssel övezett kútépítményből tetején bronz angyal ült, szárnyakkal és kitárt karokkal. A posztamensen elhelyezett négy kifolyón érkezett az artézi víz, amely a medence körítőfalán keresztül négy csurgón folyt tovább. A vezetékes vízhálózat kiépítése után a kutat elbontották.

Jászberény központjában korábban állt egy Szűz lány kútja, amelyet elsodródott a történelem viharaiban. Az egész alakos, életnagyságú női figura a kút díszítőeleme középen állt egy posztamensen. Odajártak az emberek vízért, amely így közösségi élet színtere is volt. A Jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület kezdeményezésére a jász bálok bevételéből új szobrot készítettek, hogy így állítsanak emléket az egykori kútnak.

1908-ban a búzapiacon  (ma Szabadság téren) fúrtak közkutat. A kifolyó fölé 1912-ben emeltek medencét és egy magas posztamense állított bronz szobrot. Jankovics Gyula szobrászművész egy tipikus jász juhász subás alakját formálta meg lábánál egy báránnyal. A hagyomány szerint Benedek László berényi juhászbojtárt örökítette meg. A kút alapján egy dombormű is volt, mely Pintér Mihály (1813-1892) polgármester arcmását ábrázolta, aki végrendeletében jelentős pénzalapot hagyott a városra fúrt közkutak létesítésére.