kéményseprő m. * 1878. Vésztő. Segéd volt Nagyváradon, Bpesten, Székesfehérváron, Sárbogárdon és Jászberényben. 1905 óta Jászfényszaruban önálló. 1914/16-ban a 29. népf. e. kötelékében harcolt az orosz fronton; a K. cs. k. tulajd. A Frontharc. szöv. tagja, az Orsz. kéményseprőmest. szöv. vál. tagja. - Felesége: Bazsó Rozália.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
esperesplebános, c. kanonok * 1867. Jászkisér. 1890-ben szentelték pappá. Működött Sátán, Jászfényszarun, Verpeléten, Kunszentmártonban; Plebánia-alapító lelkész volt 1897-től Jászszentandráson, ahol Ziegler Győző építész tervei szerint templomot építtetett. 1910-ben került Jászfelsőszentgyörgyre; működése nyomán jelentékenyen kimélyült a vallásos élet. 1918-ban lett esperes, 1928-ban tb. kanonok. Eredményes egyh. irod. munkásságot fejt ki.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
földbirtokos * 1885. Budapest. Felső iskoláit 1908-ban Bpesten végezte, Jászkiséren s. jző, Jászfényszarun közs. jző volt. 1920 óta gazdálkodik 18 holdas birtokán. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román és olasz fronton. - Felesége: Hudák Anna, fia: Tibor.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Jászárokszálláson született 1886. október 6-án. Aczél Cirill (1823-1906) harangozó unokája, Aczél Károly (1860-1888) iparos és a szolnoki származású szülésznő, Mészáros Ilona (1863-1935) fia. Testvére Aczél Sándor (1884-1916) az első világháborúban esett el.