1996-ban a Millecentenáriumi ünnepségek keretén belül avatták fel Szelekovszki István fafaragását. A Berekfürdőre Karcagról bevezető út mellett kisebb halomra állított kopjafán Berekfürdő címere látható, valamint a Honfoglalás, a kunok betelepítésének, a redemptionak és a település önállóvá válásának évszámai olvashatók: 996, 1240, 1745, 1992.

A Kunmadarasi pusztában, a Luca-ér és a Bogárzó-fenék között fekvő alacsony laponyagra (hosszúkás magaslat, melyek a kurgánnál terebélyesebb, de alacsonyabb) épült. A Luca-halom tetején található kopjafát Fekete Jóska nagyiváni gulyás emlékére állították, akit 1995-ben itt találtak holtan. A gulyást a nagyiváni temetőben temették el, de kedvenc bicskája, ruhája a kopjafa mellett van elhantolva.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

IV. Béla király 1244 táján telepítette be az Alföld lakatlanul maradt vidékeire a türkfajú, uraltáji kunokat. A középkori Kunszentmárton is kun szállásterületté vált. A kunok betelepülésének 750. évfordulójára állítottak kopjafát Kunszentmártonban a közúti híd melletti parkban 1994. november 11-én. Koncz Vilmos fafaragó munkáját Bellon Tibor (1941-2002) néprajztudós avatta fel.

Forrás:
Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.

A rendszerváltás követően, 1991 őszén állítottak kopjafát az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai emlékére Kunszentmártonban. Az avatóbeszédet Grezsa Ferenc irodalomtörténész és országgyűlési képviselő mondott. Koncz Vilmos helyi születésű fafaragó alkotása a közúti híd melletti parkban található.

A tószegi temetőben két kopjafacsoport is áll. Az egyiket egy magánszemély állíttatta 1956-os forradalom alatt mártír halált halt barátai emlékére 1992-ben.