Szolnokon a közúti Tisza-híd lábánál állt az Aranylakat vendéglő. A 19. században még egy nádtetős vályogház szolgált út menti csárdának. A Kis halászok bérelték. A nyitás pillanatától kezdve a városból is kijártak oda megpihenni az emberek. A Tisza folyó adta a lehetőséget: a redőzésre, formára utalva úgynevezett tökös halászbárkákban tartották a halat - az akkor még termékeny folyó kitűnő étket szolgáltatott a korgó gyomroknak.

Nagy Imre 1883-ban született Ecséden. 

1904-ben a szolnoki dohánybeváltó hivatalban lett gyakornok, 1907-1912 között Zágrábban dolgozott mint dohányjövedéki tiszt. Majd Nagyatádon (1912-1915) és Békéscsabán (1915-1929) vállalt hivatalt. 1929-ben került Jászberénybe a magyar királyi dohánybeváltó hivatal vezetői posztjára.

1901-ben született Szolnokon. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetének helyi kirendeltségénél kezdett dolgozni.

A katonai szolgálat letelte után Albertirsán a faletel könyvelője lett. 1927-ben szakvizsgája letétele után Jászberényben a forgalmiadóhivatalhoz került, egy év múlva főellenőrnek nevezték ki, majd a vezetői posztot is elnyerte.

Tagja volt a MOVE-nek, vaéamint több társadalmi szervezetnek és sportegyesületnek is.

Gulyás Frigyes Gyomán született 1876-ban, Szolnokon tanult, majd a lakatos szakma kitanulása után a szolnoki MÁV műhelyben működött. 1892 és 1897 között Pesten dolgozott, majd a katonai szolgálat letöltése után újra Szolnokon állt munkába mint mozdonyvezető. 1930-ban negyvenéves szolgálat után vonult nyugdíjba mint főmozdonyvezető.

Alelnöke volt a Katholikus Körnek, választmányi tagja a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak, tagja a Hangya Szövetkezet igazgatóságának, alelnöke a szolnoki Mozdonyvezetők Otthonának és választmányi tagja a Crédó egyesületnek.

Szolnokon született. A szolnoki MÁV műhelyben kezdett el dolgozni az iskola után. Főmozdonyvezető lett.

Pénztárnoka a szolnoki Mozdonyvezetők Otthonának és választmányi tagja a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártnak.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.