Az egyik helyi legenda úgy tartja, hogy a tatárjárás idején dúló csatában sokan elestek a település mellett és az elhunytak tetemeit elhantolva keletkezett a tájból kiemelkedő magaslat. innen a halom korábbi Tatárhányás elnevezése. Későbbi nevét onnan kapta, hogy itt 1728-ban kápolnát emeltek Sarlós Boldogasszony tiszteletére és minden év július 2-án tartottak  búcsút.

A bronzkori tell-település (lakóhalom) sorából kiemelkedik a túrkevei Tere-halom. 1985-ben kezdődött a régészeti feltárás a szolnoki Damjanich Múzeum régészeinek vezetésével. A leletek tanúsága szerint kr. előtt 1800 táján kb. 400 évig éltek itt emberek.

Forrás:
Csányi Marietta, Tárnoki Judit: Túrkeve - Terehalom. In: Túrkevei emlékkönyv, 5. Túrkeve, 2001. 49-58. pp.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A tószegi Lapos-halom teste a Tisza felőli oldala már erősen roncsolt. Éles peremmel szakad le a hullámtérre. A parti fecskék a halom kultúrrétegébe mélyítették fészküket és a halmot borító növényzet gyökérzete is mélyen behatolt a halom oldalába. A halom régészeti feltárása 1876-ban indult meg. A Tisaz árhulláma mosta ki a Lapos-halom oldalából a leleteket. Márton Ferenc elküldte a Nemzeti Múzeumnak. Kelet-Európa legelső megvizsgált bronzkori lelőhelyét tárták így fel, amelynek egyes leletei a British Múzeumba is elkerültek.

A Hármas-határhalom Karcag, Kisújszállás és Kenderes határainak találkozásánál fekszik. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A hármas határhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras földjeinek találkozásánál emelkedik ki. A szép formájú halmot 1982-ben megcsonkították. A halom előterében ma is látható a Hortobágyra vezető hajóút kilométerköve. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.