Dr. Várady Mária, a város lakossága által nagyon tisztelt gyermekorvos emléke előtt tisztelegve állítottak emléktáblát a doktor családja közreműködésével 2022. május 19-én Mezőtúron a Csokonai utcában.
Forrás:
Kakuk Móni: Emléktáblákat avattak. Mezőtúr és Vidéke (2022.06.03.)
Rimóczi Ágnes: Emléktáblát avattak az orvos tiszteletére. Új Néplap (2022.05.26.)
1921. október 29-én született. 1946-ban lett Jászárokszállás főjegyzője, majd visszavonulva a közéletől virágkertészként tevékenykedett. A rendszerváltást követően ismét bekapcsolódott a politikai életbe. Elnöke volt a földrendező bizottságnak.
Forrás:
Csikós Gábor: Jászárokszállási almanach. Jászárokszállás, 2012
Agócs János 1857. június 25-én született Jászárokszálláson. Szülei: Agócs János és Kóczián Ágnes.
Jászárokszállás másodbíája, majd bírója lett.
Forrás:
Csikós Gábor: Jászárokszállási almanach. Jászárokszállás, 2012
Aba-Novák Vilmos festőművész fia 1916. június 12-én született Jászárokszálláson. Hadnagyként halt hősi hlált a második világháborúban.
Forrás:
Csikós Gábor: Jászárokszállási almanach. Jászárokszállás, 2012
Kovács Imréné a jászfényszaru egyházközségünk lelkiismeretes tagja volt. Több éven át egyházközségi képviselő tagként mindig aktívan részt vett az ünnepségek előkészítésében, a templom festésekor a festők ellátásában, a hittantáborok előkészítő munkáiban. Az elsőáldozások alkalmával lehetett rá számítani a szeretetvendégségek szervezésében, lebonyolításában. Az Úrnapi sátrak állításának hagyományát is szívügyének tekintette.
1936-ban született Gönczöl Terézia Abonyban. Szülei Gönczöl Joachim és Császár Mária. Az általános iskolát szülőhelyén, Abonyban végezte. Gimnáziumi tanulmányait Cegléden folytatta, és 1954-ben érettségizett. Felvételt nyert a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolára. Egy év elteltével 1955-ben a főiskola megszűnt, így a Szegedi Pedagógiai Főiskolán folytatta tanulmányait, ahol 1957-ben biológia– földrajz szakos általános iskolai tanári diplomát kapott.
Jászalsószentgyörgyön az 1850-es években jelentek meg zsidó családok. A dualizmus évtizedeiben a beköltöző zsidó családok száma növekedésnek indult olyannyira, hogy lélekszámuk száz fő fölé emelkedett néhány évtized alatt, ami azt bizonyítja, hogy jó üzleti lehetőséget láttak az akkor városi rangot viselő településen. Az I. világháborút megelőzően a községben 20 zsidó család élt. Létszámuk a háború után a kevesebb születés és elköltözés miatt csökkent, de az 1920-as 30-as években újabb beköltözők révén emelkedésnek indult. 1941-ben 81 fő volt a 28 család létszáma.
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult. 1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták őket.
A jászladányi zsidó hitközség az 1860-as évek elején alakult. A 19. és a 20. század fordulóján volt a legnépesebb a közösségük, amely lassú apadának indult.
A jászladányi zsidó hitközség 1913-ban emelt templomot közadakozásból a korábbi imaház helyett.
1941-ben 89 zsidó ember élt a településen. 1944-ben Jászladányon gettóba zsúfolták össze a helyi és a jászalsószentgyörgyi és tiszasülyi zsidó családokat is. A jászberényi és monori gyűjtőtáborokon keresztül Auschwitzba deportálták őket.