Pappszász

Gömörmegyéből ered, ott lett kihirdetve 1630. évben azon czímeres nemeslevél, melyet 1628. évben Szász alias Mády György, fiai Mihály, János, István, Péter, továbbá Szabó Méraj Pál, Grancz Pál és fia András nyertek. Egy másik armalisa is van a családnak, melyet II. Ferdinand Bécsben 1632. évi ápril. 20-án Zas alias Mády Györgynek, nejének Szabó Annának, gyermekeinek Istvánnak, Jánosnak és Annának adományozott a következő czímerrel: Kék pajzsban zöld alapon 3 fiókáját vérével tápláló pelikán; sisakdisz: keresztbe tett két pálmaág fölött kiterjesztett szárnyú fehér galamb; takarók: mindkét részen ezüst-vörös. A Pappszász család ma is ezt a czimert használja s az ezen czímer adományozásáról szóló 1632. évi eredeti nemeslevél, melyen a czímerfestmény helye üres s a kihirdetési záradék hiányzik, Pappszász Lajos pusztatenki birtokos tulajdonát képezi. A nemességszerzők egyik utóda, István, Miskolczra származott át. Ennek fia volt György, a ki felesége Némethy Mária, Széky Katalin leánya, révén a Széky család javainak osztályosává lett. III. Károly 1734. évi oklevele az újszerzeményi bizottság határozata alapján megitéli a családnak az igari, szárazbeői és széki részbirtokokat s a Pap aliter Száz néven emliti azt. A Pappszász nevet csak későbben kezdte használatba venni a család s ugyanekkor a Mády név előnévvé változott át. A család genealogiája a megyei levéltárnak (1772. év pp. 981. sz. 1769. év pp. 902. sz. 1781. év pp. 2225. sz.) s a Széky család levéltárának oklevelei s az újabb nemzedéket illetőleg családi közlés alapján a következő:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/203.htm

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.