Helyismereti wiki oldalak

Domokos József

dr. magánorvos, * 1903. Marosvásárhely. Oklevelét 1930-ban Bpesten szerezte. A bpesti Szent István kórházban működött, 1931-ben nyitotta meg Rákóczifalván rendelőjét.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Jászo Fellner Tivadar-emléktábla (Jászapáti)

A Mészáros Lőrinc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium falán található emléktáblát Jászo Fellner Tivadar (1916-1941) hősi halott tiszteletére állították, aki az intézmény növendéke volt az 1941/1942. tanévben. A táblát Tősér János szobrászművész készítette el, amelyen Arany János Széchenyi emlékezet című versének egy sora olvasható:

Pro patria / e gimnázium 1941-42. évi VIII. osztálya / Jászó (Fellner) Tivadar / volt intézeti növendék / hősi emlékezetére / Kirnassowka, 1941. VII. 24. / "Nem hall meg, ki milliókra / költi dús élete kincsét"

A márványtáblát 1942. június 21-én leplezték le, amelyet a gimnázium fennállásának 100. évfordulóján újraállítottak.

 

Forrás:

Jászkürt 2012. április

100 éves a jászapáti gimnázium. Jászapáti, 2012.

Szabó Ferenc (1897-?)

dr. tb. főszolgabíró, várm. aljegyző * 1897. Tiszadob. A középiskola elvégzése után jogász volt a bpesti egyetemen. 1915-ben bevonult a 68. gy. e.-be, 1 évet töltött az orosz és román fronton, megsebesült, mint hdgy szerelt le. II. o. ez. vit. érem, K. cs. k., seb. érem tulajd. - Résztvett az 1919. májusi ellenforradalomban. U. ez év decemberében közig. gyakornokká nevezték ki, 1921-től várm. jző, 1926 óta tb. főszolgabíró. - Felesége: bizáki Puky Eszter, fia: Tamás

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Czakó

III. Ferdinand 1648. évi szept. 12-én nemesitette meg e törzsökös hevesmegyei családot, nevezetesen Cz. Gáspárt, nejét Katalint, fivérét Pétert. A czímerlevél kihirdettetett 1650. évben. 1724. évben a nemesi investigatio idején Péter, Gergely, másik Péter és Márton szentiváni, 1781. évben Gergely fia Mihály egri, 1837. évben József szolnoki lakosok.
(1701. év 744. jkl. 1769. év 114. G. 230. sz. 242. jkl. 1781. év 331. NB. sz. 1837. év 1110. sz. 1633. jkl. 1838. év 226. jkl.)
A család leszármazásáról az alábbi táblázatokat állithatjuk össze:

http://vfek.vfmk.hu/00000108/057.htm


Az itt feltüntetett családtagok, nevezetesen Ignácz, János, Lőrincz testvérek és Gergely besenyőteleki, végre Károly szalontai lakosok 1843. évben nemesi bizonyitványt nyertek.
(1843. év 970. sz. 1573., 2550 jkl.)

http://vfek.vfmk.hu/00000108/058.htm


Ezen családfa származási adatait eredeti anyakönyvi kivonatok támogatják. A születési esetek Szolnokon és Jászárokszálláson találhatók. A család ezen ágazata a jelzett két helyen és Jászladányban lakott. 1844. évben többen testimonialist kaptak.
(1844. év 146. sz. 185-8. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Barsy

Czímerlevelet Barsy János nyert. Ennek fia Mátyás 1703. évben, unokája János pedig 1724. évben a nemési investigatio alkalmával igazolták nemességüket.
(1703. év 1102. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Dénes János

Középiskolás korában 1932—33-ban mint a szolnoki Polgári Iskola tanulója kapcsolódott be a sportolásba. Iskolája labdarúgó-csapatának lett a tagja. Akkoriban igen népszerűek voltak a középiskolás bajnokságok. Sajnos egy sérülés elég korán véget vetett labdarúgó pályafutásának. A sportmozgalomtól azonban nem tudott eltávolodni: lövész lett, a MÁV SE-ben, 1939-ben, később lövész edzői tanfolyamot is végzett. Többször nyertek idejében Országos Vasutas csapatbajnokságot, de egyéb egyéni sikereket is értek el. Az aktív sportolást 1946-ban fejezte be, ezután különböző sportvezetői társadalmi megbízatásokat töltött be.
A MÁV SE labdarúgó-szakosztálya Baráti Körének lett pénztárosa, majd elnöke. Később, 1952—83 között, a labdarúgó-szakosztályban tevékenykedett, mint szakosztályvezető-helyettes, vezető, majd elnök. Közben tíz évig az egyesület elnökségi tagja, 5 évig pedig elnökhelyettese is volt. 1983 után nem töltött be vezetői megbízatásokat, de az egyesületnek továbbra is tagja maradt, és rendszeresen látogatta rendezvényeiket.
Kiemelkedő tevékenységét több kitüntetéssel is elismerték: Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója, az Ifjúsági Érdemérem és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem.
 
Forrás:

Krónika. Szolnok, [1985]

Ernyős Mária-szobor (Jászberény)

A barokk Mária-szobrot (Báthory utca 24.) 1728-ban állították. A műemlék egy lépcsős talapzaton álló festett szakrális szobor, mely fölé bádog védőtetőt emeltek. A hátlapon vésett évszám utal a szobor felállítása évére.

Jászberény

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

Forrás:

Sáros András: Jászberény műemlékei. Jászberény, 2006.

Szolnok megye műemlékei. Szolnok, 1988.

Református templom (Kunszentmárton)

A kunszentmártoni református templom az 1930-as évek végén épült.

Kunszentmárton

Képeslap

Forrás:

Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.

Petrovay-kastély (Nagykörű)

Petrovay László, aki Nagykörűben tizenegy kat. hold beltelekkel, tizennégy hold szőlővel és száztizennégy hold szántófölddel rendelkezett, 1840 táján emeltette a kor klaszsicista stílusában reprezentatív kúriáját. Az épület körül pedig gyümölcsöst telepített. Nagykörű község nyugati részén, a Hunyadi u. 52—54. szám alatt zártkertben található a Petrovay-kastély.
 
Nagykörű
 
 
1919-ben a román ágyúzás következtében a kastély déli része elpusztult. A tetőzet is leégett. Mindössze hat szoba maradt meg. A romok eltakarításával egyidejűleg lebontották az épület nyugati homlokzatán végighúzódó oszlopsoros tornácot, valamint a keleti homlokzat közepét díszítő, négy oszlopon álló orozatos, kiugró előrészt. A tetőzet ekkor kapott betoncserép borítást.
Petrovay György halála után a kastély Béla fiára maradt. Az államosítást követően az az állami gazdaság használta az épületet, majd a család leszármazottja Petrovay Olga tanítónő lakott benne. A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat eléggé leromlott állapotban vásárolt meg az 1980-as évek végén, hogy kulturális és üdülési célra használják renoválás után. Azonban ezel az elképzelések nem valósultak meg és az épületet az ezredfordulón lebontották.
 
 
Forrás:

Kaposvári Gyula: Az egykori Petrovay-kastély Nagykörűben. Új Néplap (1989.11.14.): 4.

Helle

1699. évben Máté verpeléti birtokos.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.