Helyismereti wiki oldalak

Kárpáthy Kamilló (1876-1952)

Budapesten született 1876. március 25-én. 1897-ben elvégezte a bécsújhelyi katonai akadémiát, 1907-09-ben a bécsi Hadiiskolát. 1913-14-ben a pozsonyi IV. honvédkerület vezérkari főnöke. Az I. világháború idején, 1914-16-ban a 37. honvéd gyaloghadosztály vezérkari főnökeként, 1916-18-ban a 306. honvéd gyalogezred parancsnokaként frontszolgálatot teljesített. 1918-ban a Honvédelmi Minisztérium I. osztályának főnöke. 1920-21-ben a Honvédelmi Minisztérium 2. csoportfőnöke, 1921-22-ben a budapesti 1. gyalogezred parancsnoka. 1922-től a vezérkari főnökségen szolgált, 1926-29-ben az 1. vegyesdandár parancsnoka, 1928-30-ban a Honvédség Főparancsnokságának gyalogsági szemlélője, 1930. májusától a honvédség főparancsnoka, 1935-ben nyugdíjazták.
1951-ben kitelepítették Budapestről Besenyszögre. A szolnoki kórházban hunyt 1952. szeptember 8-án, s itt is temették el. Később felesége pusztamonostori családi sírboltjába helyezték át.

Kárpáthy Kamilló. Festmény.
Berényi Félix festménye, 1933.
(Nemzeti Portrétár)

Forrás:
Új Magyar Életrajzi Lexikon. III. kötet. Bp. 2002.
Szakály Sándor: A Magyar Királyi Honvédség főparancsnokai (1921-1945). = Új Honvédségi Szemle, VIII/1. (1998.)

Gányi

1700. és 1709. években G. István pásztói lakos igazolta nemességét.
(1700. év 499. jkl. 1709. év 486. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Szabadffy Elek

ref. orgonista kántor * 1861. Túrkeve. A képesítőt magánúton szerezte, rajztanári oklevele is van. Atyja örökébe lépett, amikor 1885-ben Túrkevén kántornak választották. Városi képv. test. tag, az Iparosdalárda karnagya, több helyi egyesület tagja, a "Túrkevei Hírlap" felelős szerkesztője. Az Orsz. magyar dalpártoló egyesület díszoklevéllel, a Magyar dalosszövetség arany éremmel tüntette ki. - Felesége: Kiss Piroska, gyermekei: Piroska (Horváth Lajosné), Margit (Varga Józsefné), Erzsébet (Csekey Sándorné áll. óvónő), István, Sándor (tanító), Rózsika (Paracskay Jenőné). Két fia: Károly és Lajos hősi halált halt.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Stausz Vilmos

fűszer- és vegyeskeresk. * 1870. Polgárdi. Segéd volt Gyönkön, Keszőhidegkúton, Székesfehérváron, Regölyön, 1924 óta önálló. - A 69. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton. K. cs. k. tulajd. - Felesége: Winterstein Janka, gyermekei: Schweiger Miklós, Margit (Stausz Jenőné).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Ézsiás Kálmán

ny. máv mozdonyfütő * 1879. Jászkarajenő. Régi jász család sarja. 1906-ban lépett a Máv kötelékébe, 1911-től fütő, mint mozdonyvezető is működött, 1932-ben vonult nyugalomba. A Máv altiszti kör háznagya. - Felesége: Hévizi Klára, gyermekei: Kálmán, János, Eszter és Ilona.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935

Varga (K.) István

id. gazdálkodó * 1859. Szelevény. 134 holdon gazdálkodik, saját nevelésű teheneivel a kunszentmártoni kiállításon díjat nyert. Közs. képv. test. virilis tag, 25 évig volt törvénybíró. Az új templom építésekor egy harangot saját pénzén vett; a csépai útnál feszületet állíttatott. - Felesége: Jakab Anna, gyermekei: Etel (Miháczi Sándorné), Viktória (Tóth Jánosné), Mária (Miháczi Mihályné), Erzsébet, Ilona (Czircz Jenőné), Julianna és István (önálló gazda).

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Magor István

áll. el. isk. tanító * 1900. Békás. Oklevelét 1920-ban Pápán szerezte; tanított Pénzeskútpusztán, Tápióságon, Goricán, 1928 óta a szolnoki-alcsipusztai áll. el. isk. tanítója. - 1918-ban az olasz fronton harcolt. - Felesége: Szoka Mária, leányai: Ilona és Margit.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kiss Vilma

ny. áll. el. isk. tanító * Jászberény. Régi jász család sarja, atyja ügyvéd, majd várm. árvaszéki elnök volt. Oklevelét Szabadkán szerezte. Tanítói működését Szolnokon kezdte s 41 évi szolgálat után vonult nyugalomba. A jótékony célú egyesületek támogatója.

Forrás:

Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Közös múlt-emlékmű (Jásztelek)

Jászszentlászló és Jásztelek közös redemptiós emléktáblát állított a jásztelki Községháza előtti parkban 2010-ben.

Jásztelek

Jásztelek

(Károly Nóra felvételei - VFMKMI)

Kecskés

Nagyréven élt a XIX. század elején ily nevű család.
Csak tanuvallomásokból ismerjük.
(1829. év 1273. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.