földbirtokos * 1882. Mezőtúr. Régi mezőtúri birtokos család sarja. 1907 óta gazdálkodik önállóan 33 holdas birtokán. A Polgári olvasókör tagja. - Felesége: Patkós Mária, gyermekei: Mária, Lajos és Antal.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
cipész m. * 1883. Tiszaföldvár. Szolnokon szabadult fel, Bpesten volt segéd, 1907 óta önálló. Készítményeivel kiállításokon 1928-ban aranyérmet és oklevelet, 1929-ben nagy aranyérmet és oklevelet nyert. - A 29. h. gy. e.-ben harcolt az orosz fronton. Az Ipartest. választott bírája, szakoszt. elnök. - Felesége: Holczer Margit, fia: Lajos.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
Eredeti armalisa, melyet II. Ferdinandtól 1633. évi okt. 22-én Nagy Mihály és Chuchy László nyertek s melyet 1634. évben Borsodmegye hirdetett ki, ismeretlen úton-módon a megyei levéltárba került.
Egyébként a családról adataink nincsenek.
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon kardot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: a pajzsalak növekvőn; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
(1633. év 1. sz.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
földbirtokos * 1858. Jászberény. 76 holdas öröklött és szerzett birtokán belterjes gazdálkodást folytat. Közs. képv. test. tag. - Felesége: Nagy Verona, gyermekei: Péter, János és Rózsi. Árpád és Ferenc fiai hősi halált haltak.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
asztalos m. * 1892. Jászberény. Felszabadult 1910-ben, segéd volt Bpesten, Jászberényben, Prágában, Lebringben; 1934 óta önálló. - A 68. gy. e. kötelékében az orosz fronton harcolt, megsebesült. K cs k., seb. és háb. eml. érem tulajd. Az Ipartest. tagja. - Felesége: Jakkel Etelka, gyermekei: Rózsi, István, Mária és Ilona.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
A 19. század második felében épült a Jókai utcában álló lakóház. Az udvarra néző homlokzatán oszlopos tornác látható. Utcai homlokzata okkersárga színű, az ablaka alul fehérrel keretelt. Az oromzat közepén egy nagy fehér kereszt, mely felett a padlásablakok szintén fehér színnel kereteltek. A vályogház nyeregtetős, cseréppel fedett.
Forrás:
Szolnok megyei műemlékek. Szolnok, 1988.
(lipóczi)
Ismert régi sárosmegyei család, 1670. évben Nagybátonyban volt birtokos.
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
Tiszaföldvár és Homok között, a 442-es főút mentén található kőkereszt, amelyet a talapzaton olvasható emléktáblák tanúsága szerint 2005-ben újítottak fel és szentelték fel.
(Károly Nóra felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár)
Pap Emil festőművész 1884. május 2-án született Szolnokon. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Budapesten folytatott művészeti tanulmányokat. 1905-ben rendezte első kiállítását. A fővárosi tárlatokon állandóan és sikerrel szerepelt.
Forrás:
A Magyar Társadalom Lexikonja. Budapest, 1931.
A kommunizmus antiklerikális intézkedései közé tartozott a kunszentmártoni Kármelita Rendház államosítása. A ciszterci szerzetestanárok internálták. Köztük volt Ágoston Julián (1909-1969) papköltő is. Emlékre a Karmelita Rendház udvari homlokzatán 2002. május 11-én avatták márványtáblát, amelyet dr. Kerekes Károly nyugalmazott zirci főapát szentelt fel.
(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)
Forrás:
Szabó János: Emléktáblák és emlékművek Kunszentmártonban. In: Kunszentmárton, a mezőváros : "...Körös vizinek napkeleti partján..." Szolnok, 2008. 457-486. pp.