Ecsegi László 1955-ben született Törökszentmiklóson. A helyi általános iskola elvégzése után a szolnoki a Tiszaparti Gimnázium vegyipari szakközépiskolába került. 1970-ben pedig a szegedi erdészeti szakközépiskolában folytatta tanulmányait. Érettségi után a soproni egyetem nulladik évfolyamos (katonaságot töltő) hallgatója lett. Egyetemi tanulmányait 1975-ben kezdte el és 1980-ban kapott erdőmérnöki diplomát.

Herenden a bakonyi erdők 8 ezer hektárjának erdőgazdája volt 1980-től haláláig.

Hubai Gruber Miklós erdőmérnök, újságíró Fegyverneken született. A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnáziumban érettségizett. Állami ösztöndíjasként végezte el az Erdőmérnöki Egyetemet Zólyomban. Az 1970-es évek elején részt vett az ország erdőterület-növelő tevékenységében Mikóháza és Tarnalelesz. Termelőszövetkezeti évek után a mátrai erdőgazdasághoz került. Később a természetvédelemben dolgozott. A felvidéki felsőoktatásban szerzett nyelvtudását kamatoztatva került a Magyar Rádió szlovák nyelvű szerkesztőségébe. A Falurádió című műsor munkatársa volt.

Karcagon született 1831. október 4-én. 1845-től gyógyszertári gyakornok Karcagon. Magánúton tanult, 1848-ban gyógyszerészsegédi vizsgát tett. 1848-51-ben Karcagon gyógyszerészsegéd. 1851-től a pesti, 1852-53-ban a bécsi egyetemen gyógyszerészhallgató. 1853-ban gyógyszerész oklevelet szerzett a bécsi egyetemen. 1853-tól Karcagon az egykori Hollay-gyógyszertár vezetője, majd a törökszentmiklósi, szolnoki, tiszafüredi és szentesi gyógyszertárban működött.

Serák Julianna Róza néven született 1903. február 15-én Törökszentmiklóson. Írói tehetségét édesanyjától, Zsigray Máriától örökölte.  Első írásait a Nyugat című folyóirat közölte. 1929-ben az Új Idők novellapályázatának győztese volt. 1930-tól 1944. március 19-éig a Singer és Wolfner Könyvkiadó lektoraként dolgozott. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. Németellenes magatartása miatt 1944-ben üldözték.

Simon Ferenc (1922-2015) szobrászművész alkotását 1981. december 5-én avatták fel. A Vasas Művelődési Ház nagytermében állították fel. A kulturális intézméyt a rendszerváltás után felszámolták. A fejszobor az Ipolyi Arnold Művelődési Központ és Könyvtár épületében kapott helyet.

Gulyás Flórián bölcseleti doktor 1881. május 4-én született Kunszentmártonban. 1904 óta dolgozott tanárként. 1936-1938. között volt a törökszentmiklósi k. f. iskola igazgatója. Másfél évnyi szabadság után nyugdíjazták 1939-ben.
Részt vett az I. világháborúban. Károly-csapatkereszttel tüntették ki. Több hazafias beszédet mondott különböző alkalmakkor. Előadást tartott a Pestvidéki Körben.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Magos János (sz. 1894. július 4. Bodrogmező) 1922-ben került a törökszentmiklósi k. f. iskolához. 1938 januárjában igazgatóvá nevezték ki.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Molnár Károly tanár 1936 és 1939 között a törökszentmiklósi k. f. iskolában működött.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Regösné Kohajda Margit címzetes igazgató, bölcseletei doktor. Regös József igazgató felesége
1892. június 6-án született Bródban (Horvátország).
Pályáját 1917-ben Szabadkán kezdte, innen került 1920-ban a törökszentmiklósi iskolához. Egy évvel később a rákosszentmihályi r.k. f. iskolában folytatta munkáját.
Rendszeresen publikált. Cikkei jelentek meg a Törökszentmiklós és Vidéke című lapban is.

Forrás:
Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Budapest, 1942.

Dr. Balpataki Béla címzetes kanonok 1934. március 29-én született Törökszentmiklóson. 1957. június 16-án szentelték pappá.
1961 és 1964 között Kunszentmártonban, 1964 és 1966 között Karcagon, majd 1970 és 1975 között Tiszasülyön teljesített szolgálatot. 2006-ban kapott címzetes kanonoki címet.
2007-ben vonult nyugállományba.
2014 tavaszán hunyt el. 2014. március 12-én mutattak be szentmisét lelki üdvéért a törökszentmiklósi templomban. Szülővárosában helyezték örök nyugalomra.

Forrás:
Czuczi Mihály: Búcsúzás Dr. Balpataki Béla atyától = Kunszentmártoni Hír-Lap (2014.március) p. 10.