A Rákóczi út és Május 1. utca találkozásánál áll Kőhalmi Antal fafaragó alkotása. A kopjafa a jelesebb nemzeti ünnep emlékhelyének készült. A faragott oszlop egy-egy oldala augusztus 20-i államalapítási ünnepünnek, az 1848-49-es szabadságharcnak, a 2. világháború áldozatainak, valamint az 1956-os forradalom hőseinek állít emléket.

A községháza (Május 1. utca) bejárata fölött elhelyezett emléktábla a centenárium alkalmából készült, felirata: "1848-1948. Nagykörű község dolgozói".

2002. augusztus 20-án avatták fel a festett, fából készült plasztikát, mely a Szent István öröksége címet viseli. Blaskó Sándor szobrászművész életfát ábrázoló alkotása közepén a templomépítő István király áll, felette Szűz Mária, legalul a templom épület, amely a Boldogasszony testi formája.

Nagykörűben áll Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása, melyet a helyi háborús események 68 nagykörűi és csataszögi áldozatainak együttesen állít emléket. 1995. május 9-én Varga Zoltán honvédőrnagy és Fejes János címzetes esperes avatta fel.

A felállítását a helyi emlékműbizottság kezdeményezte, mert a településeken addig nem volt lehetőség, hogy az ismeretlen helyen nyugvó hozzátartozók emlékezve virágot helyezzenek el.

(ledeneczi)
Trencsénmegyei ősi fészkéből Kristóf 1745. év körül telepedett meg megyénkben.
Nőül vette''' Tarródy''' Apolloniát s általa birtokos lett Hevesen, Pélyen, Átányban, Kürün, Fegyverneken s ezenfelül 1748-ban bérbe vette a Sembery-féle birtokrészt Nagyrédén.
Meghalt 1762-64. közt.
Gyermekei: Erzsébet (Szabó Györgyné), Anna (Lessenyei Imréné), Borbála (Dévay Pálné) és az utód nélkül maradt Kristóf.
(1746. év 111. sz. 152. jkl. 1748. év pp. 389. sz. 1754. év 233. jkl. 1780. év pp. 2180. sz. 1801. év pp. 3097.

(dormándházi nemes és báró)
Törzsökös hevesi család, melynek nemesi ága ma is él és birtokos Dormándon, honnan előnevét vette.
(1764. év 6. sz.)
A czímeres nemeslevelet, mely Sághy Pál dormándi lakos tulajdonában van, 1694. évi június 6-án a török háborúkban vitézkedett s több izben fogságot is szenvedett S.

1699. évben Gyöngyösön, Taron, Patán, Verpeléten, Tarjánban, Visontán, Szajlán, Detken, Domoszlón, Karácsondon, Fegyverneken, Pélyen, Örsön, Kürüben, Gyandán, Abádon, Tarnóczán volt birtokos.

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

másk. '''Kovács'''
A nyitramegyei Ürményben birt földesúri joggal, itt élt Simon, kinek ugyancsak Simon nevű fia a nógrádmegyei Nemtibe költözött.
Ez utóbbitól származott Illés, ki már megyénkben lakott, ettől pedig Ferencz nagykürüi [Nagykörű] lakos.
Ferencznek '''Gattay''' Teréziával való házasságából 1799. évben született István. Emez István és''' Bodor''' Katalintól való gyermekei:
Illés (1824.),
Antal (1832.),
Ferencz (1834.)
és István (1835.)
Nyitramegye bizonyitványa alapján kihirdettettek 1835. évben.
(1835. év 885. sz. 1350.

(marsófalvi)
Már a XIV. században feltünt trencsénmegyei család, mely Nyáry jusson lett birtokossá e megyében Verpeléten, Hevesen, Pélyen, Kőteleken, Kürüben, Átányon, Sirokban, Szent Ivánon, Fegyverneken.
Marsovszky Gábor nógrádi esküdt ugyanis nőül vette Rakovszky Magdolnát, R. Menyhért és regőczi Huszár Klára - Huszár Imre és Nyáry Mária leánya - leányát.
(1778. év pp. 2096. sz. 1783. év pp. 2306. sz. 1815. év pp. 3395.

(enczingi)
Honositott család. E. János, neje Noltheus de Ottorf Anna-Czeczilia, gyermekei Ignácz-János, Mária-Francziska, Mária-Éva, Ilona-Terézia, Mária-Anna, Mária-Ágnes 1696. évi febr. 14-én nyertek magyar indigenátust. Kihirdette 1906. évben Hevesmegye s az 1715. évi 136. tcz. czikkelyezte be.
(1696. év 206. jkl.)
Tekintélyes birtokai voltak Tiszanána, Visonta, Markaz, Domoszló, Verpelét, Fegyvernek, Tarnaszentmária, Vécs és Nagykürü [Nagykörű] helységekben. Lipót király 1698. évi jun. 20.