II. Ferdinandtól 1626. május 16-án a Mangó vagy Szentpétery és Fodor családokkal együtt Szivák Demeter, Miklós és György kapták a Zemplénben 1632. évben kihirdetett nemeslevelet.
(1712. év 118. sz.)
Hogy megyénkben mikor telepedett meg, nem tudjuk.
A leszármazás csak azon Istvántól vezethető le, a ki Tiszaabádon 1771-ben 57 éves korában meghalt.
Ennek fiai voltak: I. György (+ 1779.), II. István (+ 1811-ben 60. éves), az utód nélkül elhalt I. Miklós és I. Demeter. (sz. 1757.).
I. György és '''Varga''' Kati volt azon II. Miklós (sz.

Eredetileg szatmári család, ott hirdették ki 1629. évben azon czímerlevelet, melyet azon évi nov. 1-én II. Ferdinandtól Simay János s fiai Gábor, István, Péter, György és Sándor nyertek. Megyénkben az emlitett megye bizonyságlevele alapján Péter fiai János, Péter, István, Mihály, Ferencz kenderesi lakos 1768. évben lettek kihirdetve.
(1768. év 219. sz. 360. jkl. 1822. év 779. jkl. 1823. év 613. sz. 897. jkl.)
Egy XIX. századbeli per (1818. év pp.

Ezen állitólag szatmármegyei eredetű család nemességét csak tanuvallomások támogatják. 1743. évben Kenderesen élt János.
(1743. év 206. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(pásztói és hasznosi)
Hevesmegye ősrégi családja a Rathold (Rátót) nemzetségből.
Mivel még a XVI. század végén kihalt, megyénk levéltárában alig néhány oklevélben maradt fenn emlékezete.
Nagy Iván (IX. 132.) és Siebmacher (483.) tudomással birtak e család létezéséről, czímerét is közlik, de történetéről2, leszármazásáról nagyon keveset mondanak.
A család őse Domokos tárnokmester fia a Rathold nembelí István, a királyné főlovászmestere és trencséni ispán volt, a ki 1265. évben Ágas várát és a pásztói monostor kegyúri jogát nyerte adományul.
Fiai voltak az 1270-1320.

Pestmegye 1740. évi bizonyitványa alapján Gergely fia András abádi lakos 1749. évben igazolta nemességét.
(1749. év 126. sz. 413. jkl.)
Ezen Andrásnak, a ki Abádról Szalókra ment, két fia volt Gábor és Mihály, ez utóbbi Kenderesen született. Gábor fia volt József, ezéi pedig András, József és János. Testvérének, a csongrádmegyei Csányra átköltözött Mihálynak, fiai voltak András, Mihály, István, József, György és János.
(1819. év 182. sz. 231., 1012. jkl.)
Bizonyára ezen család 1630. évi armalisa van a pestmegyei levéltárban.
(Kőszeghi Nem. cs. Pestm.

Nemességet II. Ferdinandtól nyertek 1632. évi jul. 18-án K. Kelemen, fiai Miklós, János, Gáspár és Pál. Kihirdette 1634. évben Zemplénmegye. Másolata Hevesmegye levéltárában van.
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon fehér lovon ülő könnyű fegyverzetű tigris bőrös katona csizmában, vörös kalpagban, baljával kantárt tart, jobbjában két szinű dárdás nyelű zászlót támaszt vállához; sisakdísz: zöld, sárga és vörös strucztoll; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Miklós nemességszerző fia Mihály fia Péter fia Péter kenderesi lakos Szabolcsmegye bizonyítványa alapján 1732. évben kihirdettetik, 1763.

(hodosi)
Igen régi család, mely 1287. évben nyert donatiót a pozsonymegyei Hodosra. Az ősi fészekből a XVIII. század elején Dávid, János és Mihály testvérek, ez utolsó Gáspár nevü fiával, Polgáriba, majd Kenderesre és Nádudvarra származtak s János 1732. évben megszerezte 3000 frtért Károlyi Ferencz gróf és Klára testvérek kenderesi és tiszabeői fele rész birtokát.
(1744. év pp. 265. sz. 1732. év 111. sz. 332. jkl. 1733. év 373. jkl. 1738. év 136., 137. sz. 1738. év 16., 18., 19., 48. jkl. 1755. év 49. sz.)
János nemessége legfelsőbb helyen igazoltatott 1760. évi ápr. 22-én.
(1761. év 79.

Győr városból származik. Ádám fia József, előbb Stockhammer Ferdinand gyomai kasznárja, majd Christen Kristóf kenderesi számtartója, József és Katalin nevü gyermekeivel együtt Győrmegyének - előzőleg már Sopronban és Békésben is kihirdetett - bizonyitványával igazolja nemességét 1835. évben.
(1835. év 528. sz. 893. jkl.)
A család nemeslevele, melyet 1638. évben nyertek H. Benedek, gyermekei István és Ilona, fivére János s ennek fiai Mihály és János, a jászói levéltárban van 14. sz. alatt.
(Kőszeghi: Nem. cs. Pestm.

(kézdiesztelneki). B. János bánhalmi postamester részére Arad- és Háromszékmegyék által 1809. évben kiállitott bizonyságlevélből a következő genealogia állitható össze:

Temesben is él a család.
(1809. év 53. A. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(bárczai). A Barcha nemzetségből származó abauji család, melynek első őse Inak 1220. körül élt. Előnevét Bárcza helységtől vette, hol már a XIII. században birtokos volt. Czímeres levelet 1421. évben, Bárcza és egyéb abauji birtokokra 1430. évben uj adományt nyert. A 16. század elején János egri kanonok.
A megyében mint a Pászthóy család nőági leszármazottja kezd szerepet játszani a XVII. század elején. Az 1539.