Ambrus László 1863-ban született Tiszavárkonyban. Középiskoláit Szolnokon és Egerben végezte. 1886-ban szentelték pappá Egerben.

Gyöngyössolymoson, Tiszanánán és Füzesabonyban volt káplán. 1894-ben Felsőnyárádra került, majd 1901 és 1937 között a besenyszögi plébánián teljesített szolgálatot.

A trianoni békeszerződés megkötésének 95. évfordulója alkalmából emlékművet avattak 2015. június 4-én Tiszavárkonyban. A Somogyi Béla és az Endre Király út kereszteződésénél elhelyezett emlékmű három faragott tölgyfa oszlopból áll, amely a helyi fafaragó Harangozó Márton alkotása. Körülötte újonnan kialakított sövénnyel körülvett park.

Forrás:

Már készítik a tiszavárkonyi emlékművet = Új Néplap (2015.04.15.): 2.

Tiszavárkonyban született 1912. április 12-én. Szolnokon volt gyakornok 1930-tól, majd egy évig Abonyban működött. A Pázmány Péter Tudományegyetemen kapott gyógyszerészi diplomát 1936-ban. Pályáját bátyja, Geszti Imre törökszentmiklósi Fehér Kereszt gyógyszertárában kezdte. A budapesti Sas gyógyszertárat 1946-tól vezette. A Fővárosi Gyógyszertári Központ szakelőadója volt 1950-től, majd a Nagyvárad téri gyógyszertárat vezette 1952-től 30 évig. A Magyar Gyógyszerészeti Társaság Budapesti Szervezetének vezetője volt 1972-től.

Tiszavárkonyban született 1830. szeptember 15-én. „Szüleim közép vagyonú, nemes származású, mívelt emberek voltak. Kis koromban N. Abonyban laktunk. Ott éltek Ruttkay Józsiék is. Az ő neje Kossuth Lajos nővére, Kossuth Luiza volt. Mivel Ruttkay apám unokatestvére volt, atyafiságos, bensőséges barátságban éltünk velük” — emlékezett idős korában. Később Nagykőrösre költözött a Szalay-család. József Kőrösön, Kecskeméten tanult, Pozsonyban filozófiát hallgatott és megtanult németül.

Várkonyi László 1906-ban született Tiszavárkonyban, ahol szegény sorban élő szülei Ungár Gyula és Sasvári Gizella kocsmát , valamint szatócsboltot vezettek. Apját korán elvesztette, édesanyja egyedül nevelte tovább négy gyermekét. A polgári iskola elvégzése után a 14 éves fiú nagynénje férje, Merkado Gyula kecskeméti műtermébe került, hogy inasként kitanulja a fényképész mesterséget.

Kenyeres Lajos Rákóczifalván született 1908. január 3-án. 1930-ban szentelték pappá. Több településen szolgált, mint káplán és hitoktató. 1946 óta volt Tiszavárkony plébánosa. Prédikációit könyvalakban kiadták, írt katekizmust is.

Kenyeres Lajos tiszavárkonyi plébánost az 1956-os forradalmat követő megtorlások során ölték meg. Holttestét egy évvel később, Martfűnél találták meg a Tiszában. A vértanú pap tiszteletére emléktáblát avattak 2006-ban - az 1956-os forradalom 50. évfodulója alkalmából - a martfűi római katolikus templom épületében. Hívei a plébános boldoggá avatását kezdeményezték.

A Somogyi Béla utcában áll a település római katolikus templom, mely 1812 és 1817 között épült késő barokk stílusban. A templom egyhajós két csehsüveg boltszakasszal. Keskeny, egyenes záródású szentéllyel, homlokzati toronnyal. Belsejében klasszicizáló padok.

Képeslap

Forrás:

A tiszavárkonyi református templom az Endre király utcában található. A késő barokk templom 1818-ban épült. Kettős lizénával hangsúlyozott, szegmensíves, timpanonos főbejárata van. Öt csehsüveg boltszakaszos hajója végében az egyenes záródású szentély. Belső terében még az eredeti barokk padok láthatóak. Főhomlokzatán az oromzatos torony.

Bak Sándor 1848/49-es huszár főhadnagy síremléke a község temetőjében.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)