A barokk templomot 1781-ben szentelték fel Jászladányban. A hárombolt-szakaszos hajó szentélye félköríves. Az oszlopos főoltára és mellékoltára copf stílusú. A szószék és a padok készítése 1790-re datálhatók. A toronyrész 1902-ben készült el. Érdekes adat, hogy a torony magassága és a templom hossza megegyezik. A toronyban az óra alatt kovácsolt korláttal kerített tűzfigyelő erkély.

A szovjet katonáknak emléket állító vörös csillagos téglából emelt obeliszk a rendszerváltás előtt a templom előtti parkban állt.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

1944. október közepén már Jászladányon is hallható volt a tiszántúli hadműveletek zaja. Az orosz repülők rendszeresen köröztek Jászladány határa felett. 1989-ben Emlékbizottság alakult a világháborús áldozatok neveinek összegyűjtésére egy később felállítandó helyi emlékműhöz. 1991. október 23-án avatták fel az obeliszket az 1. világháborús emlékmű mellett a Hősök terén. A mellé felállított 2. világháborús emlékműre helyezett fehér márványtáblára így került fel folytatólagosan a második versszak. Az oszlop Törőcsik Béla helyi kőfaragó munkája.

A Kossuth-emlékév, valamint a "Jász-Ladány lakosságához" írott Kossuth-levél emlékére 2002. augusztus 20-án felavatott emléktábla az államférfi portréját a település és a Kossuth-címer keretezi.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Könyvtár)

A nagyközségi önkormányzat épületén található centenáriumi márványtábla.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

2001. július végén avatták fel István király mellszobrát, mely Paál Dezső alkotása. A szobor elkészítése Zana Sándor Imréné adományából valósult meg.

(Kósa Károly felvétele - VFMKMI)

másk. '''Demeter''' vagy '''Nagy'''
II. Mátyástól 1609. évi nov. 23-án Tarjáni Demeter kapta a nemeslevelet, melyet 1609-ben Hevesmegye, 1613-ban Abaújmegye hirdetett ki.
Utódai közül Demeter fiai Márton és István Alatkán, majd Boczonádon laktak, Márton utóbb Tószögre tette át lakását s nemességükről 1709-ben bizonyságlevelet nyertek.
Az előbbi mostoha apja után a Nagy, utóbbi apja utóneve után a Demeter család nevet vette fel. Az 1724. évi investigatió idején János Jászladányban tünt fel.
Az emlitett István fiai I. Pál, I. János, I. Mihály és II.

I. Lipóttól 1693. évi jan. 20-án kaptak nemeslevelet Szalatnay másk. '''Sztakó''' András, neje Kiss Anna, gyermekei István nejével Nógrády Katalinnal, András és Pál.
Kihirdette Nógrádmegye ugyanazon évben.
A nemeslevélben megnevezett ifj. Andrásnak és Adorján Katalinnak gyermekei voltak:
Katalin Csörgő Bálintné és III. András, a ki megyénkben 1731. évben igazoltatott.
Ennek két fia volt IV. András és I. József. Ez utóbbinak Marusy Évától való gyermekei: II. József, V. András, I. István, János, Katalin Boldizsár Istvánné, Erzsébet Szabó Jánosné, Anna Patay Józsefné és Éva. V.

Nemességéről egyéb értesülésünk nincsen, csak az, hogy a XVIII. század közepén Jászladányban lakott s az eskü alatt kihallgatott tanuk látták is a család armalisát. (1746. év 221. sz.)

=== Forrás: ===
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Eredetét nem ismerjük, csak azt tudjuk, hogy Kún Péter és Bálint 1638. évben még a Bessenyey család jobbágyai voltak.
(Leleszi konv. lib. 23. fol. 175.)
1703. évben Máté fia Gergely sülyi lakos testimonialist nyert, az 1724. évi investigatió alkalmával pedig már mint jászladányi lakos igazolta nemességét.
(1703. év 53. sz.)
Az említett Gergelytől, a ki 1747-ben halt meg 70 éves korában és Kiss Ilonától származtak: I. Péter (1712-62.), I. Mihály (1714-93.) és a magtalanul elhalt I. József (sz. 1720.).
I. Péter fiai voltak: 1) I. János, ettől és Hegedűs Katitól születtek: I.