Jauernik Miklós 1911. június 13-án született Cibakházán. A polgári iskolát Kunszentmártonban végezte, de az ipari iskolát édesapja,Jauernik Ferenc halála miatt félbehagyta. A rézművesség fogásait két bátyjától, Ferenctől (1899-1974) és Károlytól (1901-1977) tanulta. 1932-ben avatták mesterré. A következő évben vonult be katonának. A második világháború végén kötött házasságot Hegedűs Máriával. Cibakházán telepedtek le.

Sáray Szabó Albert 1869. augusztus 14-én született Békésszentandráson. 1890-től báró Harkányi uradalmában kulcsárként alkalmazták 6 éven át. Ezután tanulta ki a fényképész mesterséget. Szolnok neves fotográfusa Szigety Henrik mellett dolgozott segédként 1896-tól. Egy évvel később szabadult fel.

Szűcs Imre 1921. december 14-én született Kunszentmártonban. 1937-ben szabadult fel és elismerő oklevelet is kapott a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarától. 1946-ban nyitotta meg műhelyét. Kezdetben egyéni megrendelésekkel dolgozott. 1953-tól átállt a vásári cipőkészítésre, mert nehéz volt jó minőségű alapanyagokhoz hozzájutni.

1960-ban lépett be a cipészszövetkezetbe, majd másfél év múlva a martfűi Tisza Cipőgyár alkalmazásába került.

Talmácsi Károly Kunszentmártonban született 1918. június 14-én. A polgári iskolai évek után a helyi cukrászmester, Nagy Sándor (1885-1958) tanulója lett 1932-ben. Segédként, majd vezető segédként dolgozott nála 1936-ig. 1937-től neves mesterek mellett bővítette szakmai ismereteit.1940. június 4-én mestervizsgát tett, majd ipart váltott.

Horváth István 1955. január 30-án született Cibakházán. A debreceni Vegyipari Szakközépiskola után a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán folytatta tanulmányait.

A 44. számú főút Kunszentmártont elkerülő szakaszán 1975-ben épült a vasbeton híd. Ez volt Magyarországon az első szabadon felszerelt feszített vasbeton híd. A helyszínen előregyártott, 22-26 tonnás elemekből a pillérektől kiindulva két irányba mérlegszerűen történt a szereleés. Az egyes elemek utófeszítéssel lettek rögzítve. A három főnyíláshoz (36+72+36 m) csatlakozóan három 24 méter nyílású ártéri hídrész is épült.

Kunszentmártonnál a folyón való átkelőhely révjogát Mátyás király 1469-ben adományozta a Jenei családnak. Már a 18. század végén szorgalmazták, hogy a Hármas-Körösön híd épüljön. 1805-ben megérkezett a nádor engedélye, 1806-ban készült el a szolnoki Tunkel Ferenc ácsmester építette fahíd. 1834-ben pedig szintén a szolnoki mester építette át immár 11 cölöpjáromból a 120 méter hosszú és 7 méter széles hidat. Ezen a hídon át érkezett Kunszentmártonba gróf Széchenyi István 1845. október 13-án.

1954-ben született. A kunszentmártoni Nagyközségi Köyvtzár tájékoztató könyvtárosaként 1980-ban Szocialista Kulturáért kitüntetésben részesült.

Tóth Judit 1945-ben született Szarvason. A kunszentmártoni Járási Könyvtár gyermekkönyvtárosaként 1977-ben Szocialista Kulturáért és 1980-ban Társadalmi munkáért kitüntetésben részesült. 1981-ben a Magyar Úttörők Szövetsége Dicsérő Oklevéllel jutalmazta.

1939-ben született Mezőtúron. 1958 őszén kezdett dolgozni könyvtárosként. A kunszentmártoni Járási Könyvtár olvasószolgálatának munkatársaként 1976-ban a Szolnok Megyei Tanács Elnöki Dicséretében részesült.