Szántó László Jászszentandráson született. Állatorvosként Tiszasülyön dolgozott, majd 1980-ban került Jászladányra. A gyógyítás mellett aktívan részt vett a település életében polgármesterként. A labdarúgó csapat edzője volt, és kilenc éven át irányította a helyi sportegyesület, az ESE munkáját.

2005-ben Jászladány Díszpolgári címmel jutalmazta.

2015-ben hunyt el.

Forrás:

Elhunyt dr. Szántó László = Ladányi Hírek (2015. augusztus): 11.

Molnár István 1924. december 20-án született Jászteleken. Elemi iskoláit a jászteleki Fügedhalmi tanyai iskolában végezte. Jászberényben járt polgári iskolába. Az Állami Tanítóképző Intézetben végzett 1945-ben.

Jászapátiban kezdett tanítani. 1950-ben megnősült és Jászszentandrásra költözött. A jászszentandrási iskolának 1957-től 1986-ig igazgatója is volt.

2009. augusztus 21-én avatták fel azt az emlékművet, amely az 1944. augusztus 22-én lelőtt gép személyzetének emléke előtt tiszteleg. Az angol felségjelzésű gép fedélzetén négy brit és egy dél-afrikai katona volt. Az lehunyt katonák földi maradványait 1947-ig a helyi temető őrizte, majd a solymári katonai nyughelyre szállították.

2011. augusztus 21-én az államalapítás tiszteletére, valamint a község fennállásának 125. évfordulója alkalmából avatták fel Szent István király szobrát. A bronz szobor Domonkos Béla szobrászművész alkotása, amely a tájház mellett kialakított emlékparkban kapott helyett.

Forrás:

Szent István-szobrot avattak az évfordulóra. Új Néplap (2011.08.27.):  5.

A források tanúsága szerint az 1. világháború alatt Jászszentlászlóról 1420-an vonultak frontszolgálatra, akik közül 144-en hősi halált haltak. Emlékük előtt tisztelegve, nevüket megőrizve, 1925. szeptember 27-én állított emlékművet a hálás utókor, amelyet Horváth József főszolgabíró avatott fel. Az emlékmű Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) szobrászművész alkotása. A zászlaját földig hajtó rohamsisakos katona a márványlap betétes műkő obeliszk előtt áll.

A templom freskóit megálmodó művészpáros egyike volt Aba-Novák Vilmos (1894-1941). A jászszentandrási római katolikus templom külső falán található emléktábláját 1991. október 6-án avatták fel, amely Kő Pál (1941-2020) szobrászművész alkotása.

A Szent Antal Apostol téren áll a 2007-ben, a 13. Jászok Világtalálkozója alkalmából felavatott szakrális alkotás, amely Kő Pál szobrászművész és Dávid Sándor munkája.

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharcnak emléket állító tábla egy matuzsálem zöld juharfa (acer negunda) tövében található. Az emléktábla tanúsága szerint a fát 1890-ben Banka János, az egykori csárdabérlő, ültethette.

Az emlékparkban 2008-ban Dávid Áron és Tajti Gáspár állítatta fel a Mária országa Magyarország címet viselő kompozíciót, mely az 1999-ben kialakított emlékparkban kapott helyett a tájház szomszédságában. A helyi felajánlásokból megvalósult emlékmű középpontjában az országzászló áll, mögötte a hármas halom, melynek tetején a kettőskereszt látható. Előtte Mária szobrával. A felavatási ünnepségen Dr. Andrássfalvy Bertalan mondott ünnepi beszédet.

1992. május 9-én leplezték le az emlékoszlopot. A felvésett neveket jobboldalról egy kőből faragott kard szegélyezi, mely Csíkszentmihályi Róbert szobrászművész munkája. Az emlékmű két oldalán egy-egy zászlórúd áll a szépen parkosított környezetben.