(nagybossányi és nagyugróczi, nemes, báró és gróf.)
A Divék nemzetségből származik s IV. Bélától nyert Bossány földjére adományt. Ma már csak a nemesi ág él. Hevesben mint a Nyáry család leszármazottja szerepelt a XVII. század második felétől kezdve, midőn Bossányi László nőül vette Nyáry Krisztinát. 1675. évben Szentjakabon, 1699. évben Gyöngyösön, Sáron, Patán, Tarjánban, Verpeléten, Eörsön, Pásztón, Ugrán, Szentjakabon, Visontán, Taron, Detken, Vámosgyörkön volt birtokos. Báró Bossányi Gábor ezredes 1737. évben zálogba adta pásztói birtokát Csordás Pálnak, 1747.

dr. kir. ügyész * 1898. Nagykörű. Az egyetemet 1920-ban Debrecenben végezte, bírói vizsgát 1925-ben tett. Szolgálatát 1920-ban mint joggyak. Szolnokon kezdte, 1927 óta kir. ügyész. - Felesége: ''Fráter Vilma Viola''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

törökszentmiklósi és zsadányi , gróf Almásy Sándor 1874. november 10-én született Jászberényben. A budapesti Pázmány Tudományegyetemen végzett jogot. Pest-Pilis-Solt vármegyénél közigazgatási gyakornoksága után 1898-tól Pest megyében tb. szolgabíró, majd Kiskőrösre osztották be szolgabírónak. 1904-től tb. főszolgabíró, 1906-tól pomázi főszolgabíró.

'''szeredi''', ny. közs. főjegyző * 1865. Tiszavárkony. Régi nemesi család sarja. Jegyzői vizsgát Egerben tett. Tiszanánán volt gyakornok, majd s. jegyző, Tiszafüreden járási írnok, 1890-től Besenyszögön a. ü. jegyző, 1894-től Tiszasülyön vezető jegyző, 1896-tól Nagykörűben főjegyző, 50 évi szolgálat után 1934-ben vonult nyugalomba. - Felesége: ''Kientzl Berta'', gyermekei: Margit (Schaall Gyuláné), Aranka (dr. Mártonfy Istvánné), József (dr. p. ü. fogalmazó) és Irén.

=== Forrás: ===
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Trianon után. Budapest, 1930.
Dr.

ny. közs. főjegyző * 1876. Karcag. A közig. tanfolyamot Szolnokon végezte. Nagykörün jző, Karcagon v. közig. jző, Tiszaföldváron és Rákóczifalván főjző volt; 1926-ban vonult nyugalomba. 1931 óta a Magyar szövegírók, zeneszerzők és zeneműkiadók szöv. XVII. körzetének vezetője - Felesége: ''Borhy Margit,'' gyermekei: Béla (dr. ügyv. jel.) és Ibolya (Horváth Lajosné).

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

bérautó tulajd. * 1892. Nagykörü. Horthy Szabolcs főispán uradalmában lovász volt, 1925 óta bérautó-fuvarozással foglalkozik. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, súlyosan megsebesült, 50%-os rokkant lett. Bronz vit., seb. érem, K. cs. k. tulajd. A Frontharcos szöv. tagja, a helyi bérautósok megbizottja. - Felesége: ''Majzik Jusztina'', fiai: József és László.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

katona- és polgári szabómester. * 1896. Nagykörű. Tiszaroffon szabadult fel, Bpesten volt segéd, 1920 óta önálló. - A 68. gy. e.-ben harcolt a szerb, orosz, olasz, román fronton, megsebesült; bronz, vit. é., vask., K. cs. k., seb. és háb. emlékérem tulajd. A PLE és a Frontharcos szöv. tagja. - Felesége: ''Kulin Erzsébet'' (okl. szülésznő), gyermekei: Erzsébet, Domonkos és Mária.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

ny. máv vezető áll. előljáró * 1864. Nagykörű. Atyjánál gazdálkodott, 7 évig katona volt. A Máv szolgálatába 1893-ban lépett, utolsó szolgálati helye Velejte volt, innen vonult 1920-ban nyugalomba. Az Olvasókör tagja. - Felesége: ''Bauer Mária''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

gyógyszerész * 1895. Nagykörü. Oklevelét 1917-ben Kolozsvárott szerezte, 1918-tól Szolnokon a "Megváltó gyógyszertár" tulajdonosa volt, 1920 óta Bpesten a "Szent György gyógyszertár" bérlője. Az ellenforradalom után halálraítélték, de sikerült megszabadulnia. Szülei mártirhalált haltak. - Felesége: ''Funk Klára''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Nagy János, timafalvi, dr. ügyvéd neje * Nagykörü. Két bátyja és apja, valamint első férje, dr. Mándi Mihály ügyvéd, tart. tüzérfőhadnagy, részt vettek az ellenforradalomban, István bátyja a vörösök fogságában öngyilkos lett. 1919-ben egy román gránát apját, anyját és férjét agyonsújtotta. - Fia: dr. Mándi-Nagy István.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.