Jászfelsőszentgyörgy

warning: Creating default object from empty value in /data/web/www_zounuk/sites/all/modules/i18n/i18ntaxonomy/i18ntaxonomy.pages.inc on line 34.

Kovács Mihály

esperesplebános, c. kanonok * 1867. Jászkisér. 1890-ben szentelték pappá. Működött Sátán, Jászfényszarun, Verpeléten, Kunszentmártonban; Plebánia-alapító lelkész volt 1897-től Jászszentandráson, ahol Ziegler Győző építész tervei szerint templomot építtetett. 1910-ben került Jászfelsőszentgyörgyre; működése nyomán jelentékenyen kimélyült a vallásos élet. 1918-ban lett esperes, 1928-ban tb. kanonok. Eredményes egyh. irod. munkásságot fejt ki.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kocsis István

vendéglős * 1891. Jászfelsőszentgyörgy. 1918-ban nyitotta meg üzletét, 10 hold földjén is gazdálkodik. - A 13. husz. e. kötelékében harcolt az orosz, román és olasz fronton, 3-szor sebesült. II. o. ez., 3 bronz vit. érem tulajd. - Felesége: ''Gulyás Julianna'', gyermekei: Julia, István, József és András.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Kis Csatári Ferenc

fűszerkereskedő * 1882. Jásztelek. 1909-től 1923-ig a bpesti egyet. klinikán altiszt volt, majd visszajött gazdálkodni. 1933-ban nyitotta üzletét; 6 hold földje van; a NMV tagja. - Felesége: ''Zombori Juliánna'', gyermekei: Ilona, Julianna és Ferenc.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Katona Pál (1890-?)

hentes és mészáros m. * 1890. Jászberény. 1908-ban szabadult fel Hatvanban, segéd volt Bpesten és Bécsben, üzletét 1919-ben alapította. 18 hold földjén gazdálkodik. - Harcolt a szerb, orosz, olasz és román fronton, 3-szor esett foglyul s mindig megszökött. 1919-ben a nemz. hds.-ben szolgált. Bronz vit., bronz 6 éves szolg. érem, seb. érem tulajd. Az Önk. tűzoltó test. parancsnoka, az Iparos kör volt elnöke, Hangya szöv. ig. tag, közs. közgyám. - Felesége: ''Turjányi Erzsébet'', gyermekei: István és Jolán.

=== Forrás: ===
Dr.

Katona Dezső

községi dijnok * 1900. Jászberény. A közgazd. egyetemet végezte Bpesten, 1930 óta díjnok. - Lev. egy. főoktató, a PLE csoportvezetője, a Tűzoltó test. titkára.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Juhász János (1908-?)

földbirtokos * 1908. Jászfelsőszentgyörgy. Jászberényben gazd. iskolát végzett, 1932 óta gazdálkodik önállóan 27 hold birtokán. - Felesége: ''Erdődy Piroska''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Juhász Imre

hentes és mészáros m. * 1883. Jászfelsőszentgyörgy. Atyjánál szabadult fel, ott is volt segéd, 1911 óta önálló. 32 hold földje van. - Harcolt az orosz fronton. K. cs. k. tulajd. - Felesége: ''Turjányi Erzsébet'', fia: Imre.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Horváth Géza (1891-?)

asztalos m. * 1891. Nagycsáp. 1908-ban szabadult fel Esztergomban. Főleg Bpesten segédeskedett, 1926 óta önálló. - A 26. és 13. h. gy. e. kötelékében harcolt az orosz fronton, megsebesült, 2 évig volt orosz fogságban. Bronz vit. ér. és K. cs. k. tulajd. - Felesége:'' Ézsiás Teréz''.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Helm Gyula

földbirtokos * 1885. Budapest. Felső iskoláit 1908-ban Bpesten végezte, Jászkiséren s. jző, Jászfényszarun közs. jző volt. 1920 óta gazdálkodik 18 holdas birtokán. - A 68. gy. e. kötelékében harcolt az orosz, román és olasz fronton. - Felesége: ''Hudák Anna'', fia: Tibor.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Gosztonyi Aladárné Amelin Erzsébet

br., földbirtokos. Kerekudvarpuszta. Ősrégi nemesi család sarja. Elhunyt 1943-ban. A pusztakerekudvari Gosztony-kápolna mellett található sírkertben férje, Gosztonyi ALbert máltai lovag (?-1931) mellett helyezték örök nyugalomra.

=== Forrás: ===
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.

Syndicate content
UMFT