A nemeslevelet II. Ferdinandtól 1636. évi febr. 1-én V. Mátyás, neje Gyöngyösi Ilona, fiai György és István, unokatestvére Péter, ennek neje Jászberényi Piroska kapták s Füleken tartott közgyülésében vármegyénk hirdette ki.
Ács, Fokorú Szászberek pusztákban volt valami birtokrésze.
Mátyás Százbereken lakott, György és István nevű fiai pedig, mint a táblán látható, már Jászalsószentgyörgyön laktak.
(vachotfalvi)
Zólyommegye bizonyságlevele alapján Sándor zólyomi lakos fia Imre, Esterházy Miklós herczeg bujáki uradalmának ügyésze, 1815. évben kihirdetteti nemességét. (1815. év 573. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
III. Ferdinandtól 1646. évi nov. 9-én U. András, neje Vincze Anna, fia Lőrincz, testvérei István és Demeter nemeslevelet kaptak a következő czímerrel:
Kékben zöld mezőn 3 fehér liliomot tartó kettős farkú oroszlán; sisakdisz: vörös ruhás kar karddal; takarók: arany-kék. Kihirdettetett 1648. évben, másolata a levéltárban.
(1646. év 2. sz,)
Szenterzsébeten nagyon el volt terjedve a család, 1699-ben György, Balázs, János, az 1724.
(uszfalvi)
Sárosmegye ősrégi ma is virágzó családja a Tekule nemzetségből.
Eredeti armalisa, melyet a hassághi Farkas, delnei Kakas, Komlósy, Mocsolay családokkal együtt Zsigmond királytól 1418-ban nyert, a jászói konvent levéltárában található.
1699-ben Gábor szenterzsébeti, a XVIII. század közepén a család több tagja leleszi és szentdomonkosi birtokos.
(1750. év 72., 73. sz. 1778. év pp. 2118. O. sz. Turul 1896. év 92. l.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
1793. évi tanuvallomások szerint az abaújmegyei Csécsről származott át Rózsaszentmártonba.
A nemességszerző - állitólag - Gergely volt; ettől származott Mihály, ettől is Mihály, ettől pedig származtak Mihály és Máté besenyőteleki lakosok.
Ezen Mihály gyermekei közül Ferenczet - a ki egy helyütt agilis-nak van irva - és Rozáliát ismerjük.
(1793. év 705. sz. 790. jkl. 1784. év pp. 2353. sz. 1776. év pp. 2050. sz.)
Kihirdetve nem volt.
Ilynevű család 1696. évi armalisa a jászói konvent levéltárában 4. sz.