Dabóczi Mihály (1905-1980) szobrászművész Thália című alkotását 1965-ben állították fel a martfűi Tisza Cipőgyár kultúrháza előtti parkban. A színház istennőjét ábrázoló női alak haraszti mészkőből készült. A múzsa jobb kezében egy görög színházi komikusmaszkot tart.

Somogyi Árpád szobrászművész Anya gyermekével című alkotása, amely több példányban is fellelhető a megye (pl. Berekfürdő) és az ország más településein is.

Martsa István Tisza című szobra 1968-ban készült. Az alkotást az akkori megrendelők köztérre szánták, azonban a a bronz szobor és szökőkút a Damjanich János Múzem udvarán kapott helyet egy évvel később. A szolnoki városszépítő bizottság 1984 és 1985 között felújítototta a szoborkompozíciót. A víztartó medencét belülről fedő festett vaslemez rozsdásodott. A talajszintből kiemelkedő nyersbeton teknő befestett farostlemezzel volt körülborítva, ami nem felelt meg annak a milliőnek, amelyben a szobor helyet kapott.

A Millennium országos ünnepségsorozatán belül került sor 2000-ben a város megújuló főterén Gyurcsek Feren szobrászművész Időkapu című alkotásának felavatására. A kompozíció féli nyitott kapuja a múlt, jelen és jövő közti átmenetet szimbolizálja. A bronzkapu egyik, sétányra nyíló, oldalán a világtörténelem, a parkra néző felén pedig a magyar történelem jelentős eseményeit sűríti képekbe az alkotó.

1924-ben egy éjjel Kövér János martfűi földbirtokos lovas kocsija balesetet szenvedett, amikor a lovak megbokrosodva lefutottak az útról a gátoldalon. A kocsis, Bús János a kocsi alá szorult és életét vesztette. Emlékére Kövér János kettős keresztet állított a baleset helyszínén. A tragégia emlékét az utókor később helyi lenegda formájában fűzte tovább. Lakodalmas halálesetként emlegették, ahol az egész násznép odaveszett.