Pusztamonostor birtokosától, a miskei és monostori Thassy családtól vásárolt kisebb birtokot a polgári származású Toepler família a 20. század elején. Az itt álló kúriát Toepler Ottó építette. Az államosítás után a település lakóház céljára hasznosította az épületet. A rendszerváltás után magántulajdonba került a kúria, de napjainkban üresen áll.

Balázsovich László építhette a család első pusztamonostori rezidenciáját, amelyet kisebbik fiáról később Balázsovich Ernő-féle kúriának neveztek. Az első kúriát lebontották és a ma látható újabb épületet Balázsovich László idősebb fia, Oszkár emeltette a 19. század utolsó negyedében. A két épület közös parkkal rendelkezett: ezen új kúria a park országút melletti részében állt, melyet egy kocsi- és gyalogkapuval ellátott díszes téglakerítés választott el az úttól.

A római katolikus templom kertjében álló Hősök szobrát 1927. augusztus 20-án állították fel az 1. világháborúban elesett katonák tiszteletére. A bronzszobor Vass Viktor (1873-1955) alkotása, amely jobb kezében kardot, bal vállán pedig egy zászlót tartó őrmestert ábrázol, akinek a fején kötés látható. A talapzaton olvasható felirat szövege: "Vándor állj meg!

A pusztamonostori Ficsur-halmot akácos foglalja el. A kunhalmok csak 1996 óta védettek törvényileg. A kunhalmok befásítása természetvédelmi szempontból káros beavatkozás.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Pusztamonostor már a középkorban templommal rendelkező település volt. A mai templom helyére Tassy Rozális helyi birtokos adományából épült egy kápolna 1723-ban, melyet az Angyalok Királynéja tiszteletére szenteltek fel. A ma látható barokk templom 1793-ban épült fel és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel.