1848-49. évi szabadságharcunk emlékműve a Fő úton áll az 1948-ban emelt obeliszk. A címerrel díszített emléktábla felirata: "A centenárium emlékére állították Tiszapüspöki község lakói 1848-1948"
Az emlékoszlopot 2002-ben felújította az önkormányzat.Petőfi Sándor és Kossuth Lajos domborművével tették teljessé az 1848-49-es emlékhelyet.
A Szent Márton templom 1769-ben épült barokk stílusban Franz Jószef egri építész tervei alapján Eszterházy Károly püspök megrendelésére, aki a település földesura volt. Az új templom egy 1731-ben emelt korábbi kápolna helyén emelkedett. 1773 szemptemberében szentelték fel a templomot. A templombelső egyhajós, két csehboltszakasszal, keskenyebb, egyenes szentélyzáródással, a hajó déli végén karzattal. A szentély véghomlokzata mögött található a sekrestye. A sávozott főhomlokzatán rizalit, íves záródású timpanonnal.
I. Lipót királytól Gál Mihály, neje Tóth Ilona, ennek első férjétől való gyermekei Sándor András és Ilona 1690. évi márcz. 12-én nyerték a nemességet s a következő czímert:
Kékben zöld alapon arany oroszlán; sisakdisz: nyilt sasszárny közt kardot tartó vörös ruhás könyöklő kar; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Kihirdettetett 1690. évben, eredetije a levéltárban (1690. év 1.
Hevesmegye 1678. évben hirdette ki az azon évi május 18-án L. Mátyás, neje Zsády Dorottya, leányai Anna és Zsuzsanna, fivérei István és András, továbbá István neje Kovách Erzsébet s leánya Erzsébet javára adományozott nemeslevelet.
(1678. év 349. jkl.)
A nemességszerzők közül Mátyás és András fiutódok nélkül maradván, csupán István terjesztette tovább a családot. Fiai voltak István és János, mindkettő az 1719-24. években Jászladányban lakott.
városi vámkezelő * 1895. Tiszapüspöki. Szülei birtokán gazdálkodott, 1919-től az államrendőrségnél, 1925-től a p. ü. igazgatóságnál szolgált, 1931 óta városi vámkezelő. - A 29. h. gy. e. kötelékében harcolt a román és orosz fronton, bronz vit. érem, K. cs. k. tulajd. - Felesége: Franyik Rozália, leánya: Rózsa.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.