Benedek András (szerk.): Digitális pedagógia 2.0

Budapest: TYPOTEX, 2013. 311. p.

A könyv anyaga kettős koncepciót tükröz. Egyfelől az új tanuláselméleti törekvések szellemében, ugyanakkor a korszerű infokommunikációs technológiák (IKT) jóvoltából a közösségi tanulás egyre bővülő tereit és a kapcsolatok sokirányú rendszerét érzékelteti. A hagyományos, kétpólusú tanulási modellt — melyben a kitüntetett információforrás maga a pedagógus vagy az általa kijelölt információforrás, klasszikusan a tankönyv (segédlet, munkafüzet, szakirodalmi forrás) és az ezekhez kapcsolódó tanulási tevékenység, amely rendkívül sok egyéni sajátosságot hordoz — meghaladó új komplexitással rendelkezik. Másfelől e könyv már a digitalizált tananyagokkal szemben támasztott követelmények szerint készült.

#

Bábosik István (et al.) : Pedagógia az iskolában. A szociális életképesség megalapozása

Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2011. 352 p.

A kötet tanulmányainak szerzői már a tudatos címválasztással is jelezték, hogy nem valamiféle zárt és homogén elméleti rendszer tartalmi kibontakozására vállalkoznak, hanem arra tesznek kísérletet, hogy az iskola életvilágában fogalmazzák meg a korszerű és életszerű iskolapedagógia jellemző jegyeit. A tanulmányok közös témája az iskola intézménye és életvilága, célja ezen intézményi világ fejlesztése, módszere pedig az alkalmazott pedagógiai kutatások konklúzióinak iskolapedagógiai értelmezése, adaptálása. E kutatói törekvések eredménye egy olyan öt részből álló kézikönyv, amelyet különösen azon kutatók, szakmai szolgáltatók, intézményvezetők, pedagógusok és tanárjelöltek forgathatnak haszonnal, akik az iskola működésének komplex pedagógiai mechanizmusaival nem csupán a megismerés szintjén, hanem a fejlesztés és az innováció szándékával is foglalkozni akarnak.

#

Csíkos Csaba: Pedagógiai kísérletek kutatásmódszertana

Budapest: Gondolat Kiadó, 2012. 131. p.

A pedagógiai kutatás alapvető célja a személyiségfejlesztést szolgáló emberi hatások tudományos megismerése, és ezt a célt jól szolgálják az olyan kísérletek, amelyekben a pedagógia elméleti tudásanyaga és a gyakorlati felhasználás igénye találkozik.

A Kutatás-módszertani Kiskönyvtár legújabb kötete a pedagógiai kísérletek témakörét dolgozta fel. Tananyagként és kézikönyvként a szöveg egyszerre igyekszik betölteni két szerepkört: a sok évtized alatt kialakult és kikristályosodott fogalmak és elvek rendszerezését és az elmúlt húsz évben megjelenő, már-már forradalminak nevezhető változások nyomon követését. A könyv célja, hogy a pedagógiai kísérletek kutatásmódszertanának áttekintésével tananyagként szolgáljon a pedagógia szakos és a pedagógiai kutatói képzésekben, s kézikönyve legyen a kutatóknak és a kutatótanári vénával megáldott gyakorló pedagógusoknak.