Megérkeztek könyvtárunkba a "Nemzeti Könyvtár" könyvsorozat további kötetei is, sőt információink szerint a teljes sorozatot továbbra is 2 példányban fogjuk megkapni a megjelenést követően.

A most érkezett új kötetek:

Karinthy Frigyes: Utazás Faremidóba ; Capillária ; Utazás a koponyám körül (Nemzeti könyvtár. Magyar írók ; 8.)

Molnár Imre: Esterházy János élete és mártírhalála (Nemzeti könyvtár. Magyar hősök ; 9.)

Reformkori útirajzok (Nemzeti könyvtár. Magyar tájak ; 10.)

Kriza János: Székely népmesék (Nemzeti könyvtár. Magyar mesék ; 11.)

Venesz József: A magyaros konyha (Nemzeti könyvtár. Magyar ízek ; 12.)

Hevesi Lajos: Jelky András kalandjai (Nemzeti könyvtár. Magyar ritkaságok ; 13.)

Magyar húsvét (Nemzeti könyvtár. Magyar ünnepek ; 14.)

* * *

A további, vásárolt könyveink listáját a szokott helyen, az "Új beszerzések" blokkban olvashatják.

Új szolgáltatásként a könyvek címére kattintva megtekinthető a borító, illetve rövid leírás a tartalomról.

Gárdonyi Géza: Ida regénye

Az”Ida regénye”Gárdonyi életművének záróköve. Folytatásokban 1920 áprilisától 1921 augusztusáig jelent meg a Pesti Hírlapban; könyv alakban már csak az író halála után, 1924-ben látott napvilágot.

A történethez az alapötletet egy jelentéktelen apróhirdetés adta. De az öregkori mű cselekményébe minduntalan belejátszanak az író fiatalkori élményei, töprengései. A regény első része, a zárdai élet kegyetlenül pontos rajza komor háttér a továbbiakhoz: kéz makulátlanul tiszta ember egymásra találásának könnyes-mosolygós idilljéhez. A lélekgyilkoló aszkézis kritikájában nem nehéz felfedezni a Gárdonyi néptanítói éveinek keserű emlékéből táplálkozó indulatot, amelynek legteljesebb kifejezése több mint húsz évvel korábban”A lámpás”című regény volt. A történet második része, a müncheni fejezetek viszont arra adnak módot, hogy az író elmondja kedvenc művészeti ágával, a festészettel kapcsolatos nézeteit. Gárdonyi maga is festett, többször megfordult Münchenben, és félig-meddig szemtanúja volt a müncheni akadémizmus ellen fellépő különféle irányzatok harcainak. Csaba gondolataiban, vitáiban az író esztétikai hitvallása fogalmazódik meg. Gárdonyinak majdnem sikerül megoldani az egyik legnehezebb írói feladatot: egy másik művészet problémáinak, a műalkotás létrejöttének hiteles ábrázolását.

Ó Péter dúsgazdag kereskedő, hirdetés útján adja férjhez lányát, Idát a szegény, de tisztességes újságíró-festőhöz, Balogh Csabához. Mindkét fiatalnak oka van erre a lépésre. Csaba családja anyagi nehézségekkel küszködik, Idától apja szeretne megszabadulni, hogy kicsapongó, nagyvilági életmódjában ne zavarja a kolostorban nevelkedett tisztességes lány jelenléte. Szóbeli megállapodásuk értelmében csak addig maradnak együtt, amíg a fiú vissza nem tudja fizetni a kölcsönnek tekintett hozomány-előleget, illetve az atyai kikötések értelmében a lány szabadon rendelkezhet a hozomány teljes összegével. A külvilág számára házasok ugyan, de négyszemközt idegenként viselkednek. A kényszerházasság azonban egyre kevésbé esik nehezükre, egyre jobban érdeklődnek egymás iránt, de ezt az eredeti megállapodáshoz ragaszkodva nem mutatják ki, nem őszinték egymáshoz, ami a későbbiekben sok félreértést okoz. Csaba képeinek eladásából rendezi Idával szembeni tartozását, tisztázzák a sok félreértést és boldogan egymásra találnak. Érdekházasság, tisztesség, szerelem.