Csépán voltak birtokosok 1772. évben István és Gábor.
(1772. év pp. 1002. et. 1. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

vagy Czucz vagy Tuz. Itt leginkább Csusz néven fordul elő. András fia András 1727. táján Nógrádból költözött Csépa helységbe. Ezen falura azután István és József a Piry, Palojtay, Kanyó, Tarcsány és Sárközy családokkal együtt 1742. évben nádori donatiot nyertek.
(1727. év 137. sz. 1764. év 99. sz. 1760. év pp. 661. sz.)
András csépai lakos fia László fiai Mihály esküdt és István, ez utóbbi Borosjenőn telepedett meg.
(1801. év 598. sz.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

(kőkeszi)
A hontmegyei Kőkesziből ered, honnan előnevét vette. A nemeslevelet 1652. évi febr. 14-én nyerték Cs. György, fiai András és István, fivérei Bálint és János. Kihirdette Hontmegye.1652. évi junius 5-én.
(1721. év 151. sz.)
1771. évben Farkas és János csépai, 1780. évben István egerszóláti lakos és fiai kihirdettetnek.
(1771. év 126. jkl. 1780. év 125. jkl.)
A csépaiak genealogiája
(1805. év 534. sz. 865. jkl. 1839. év 2454. sz. 1459.

A levéltárban őrzött eredeti armalist II. Mátyás adta Chiepreghi Jakab és Imre testvérek részére. Dátuma, záradéka olvashatatlan, felső része hiányzik s a festett czímer is le van vágva. A vármegye gyanusnak találta s a levéltárba tétette. Imre fia András fia György nagybátonyi, majd 1762. évben csépai lakos.
Czímer: Kék pajzsban 3 zöld halom felett 3 fehér liliomot tartó oroszlán.; sisakdisz: növekvő vörös ruhás magyar férfi zöld pálmaággal kezében; takarók: arany-vörös, arany-kék.
(1762. év 75. sz.. 289.

(bárcziházi). 1780. körül Csépán laktak ily nevüek. Gömörből származtatták magukat, de nemességük itt kihirdetve nem lett.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.