Orosz László 1925. július 13-án született Csépán. Beregszászon érettségizett, majd az Eötvös Collegium tagjaként Budapesten végezte az egyetemet. 1992-ben irodalomtudomány kandidátusa lett.

1948-tól Kecskeméten magyar-latin szakos gimnáziumi tanár. 1956-ban a Forradalmi Bizottság tagja, majd a forradalom szellemi előkészítésének vádjával 8 hónap előzetes letartóztatás után, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, és 3 évre megfosztották a katedrától.

Aradi Gerő, névváltozatok: Czúcz, Czútz, Tzútz 1829. március 4-én született Csépán. Szolnokon, Aradon és Pesten végezte tanulmányait.

1858 őszén állt be Láng Boldizsár debreceni társulatába.  1864-ben lett a dunaföldvári színház igazgatója, majd Szegedre ment. 1870-ben kibérelte a Várszínházat és a Budai Színkört, amikor a német társulatok kivonultak. 1971 és 1888 között Szabadkán, Pécsett és Aradon tevékenykedett társulatvezetőként.

2017. október 10-én avatták fel a csépai posta épületén szászi Kovács Albert (1828-1907) postamester emléktábláját. Az 1869-ben Csépán felállított postahivatal első vezetője halálának 110. évfordulója alkalmából került sor az emlékjel állítására.

Forrás:

Szászi Kovácl Albert 1828-ban született Oláh-Sztamorán (Temes vármegye). Apja Kovách Teofil, a település közjegyzője volt. Középiskolai és jogi tanulmányait Nagyberecsken és Losoncon végezte.

1941-ben a felvidéki Tornócon született. A háborús események sodorták családját megyénkbe. Martfűn, Csépán, Kunszentmártonban lakott és tanult. 1964-ben szerzett diplomát az Egri Tanítóképző Főiskolán.
A fiatal biológia-földrajz-mezőgazdasági ismeretek tanára a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban állt először katedrára. Három év után szintén pedagógus férjével 1967-ben Jászboldogházára költöztek. 1985-ben miniszteri dicsérettel, majd 1996-ben Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel ismerték el több évtizedes munkáját.