2011 júniusában avattak emlékkövet az egykori szolnoki zsinagóga épülete előtti téren a Holokauszt helyi mártírjainak emlékére.

1943 októberében avatták fel a Dolgozó utász című katonai emlékművet a szolnoki Mester úti utászlaktanyában. Az alakulat egyik szakaszvezetője készítette szobor a rendszerváltásig állt a laktanya parancsnoki épülete előtt.
Az objektum katonai hasznosításának megszűnése után a Magyar Hadi- és Gépjármű-technikai Közhasznú Alapítvány és a városi önkormányzat egyetértésével a szobor átkerült a haditechnikai skanzen - az egykori polgárvédelmi pálya területére.

Forrás:
Baranyi György: A fej nélküli utász titka = Új Néplap 2011. július 7. 12. p.

2012. március 19-én avatták fel Szolnokon id. dr. Béres József (1920-2006) tiszteletére állított gyógyivókutat, amely Csepp park címet kapta. A Béres-kutat a megyeháza mögött kialakított Magyar Rózsák kertjében állították fel. A kompozíció kisebb darabján a Béres Csepp megalkotójának gondolata olvasható: "Mert ott van a megoldás a természetben, csak nyitott szemmel és elmével kell járni."

A Művésztelep előtt található szoborcsoportot 1912. május 19-én leplezték le. A város az 1849. március 5-i szolnoki ütközet 60. évfordulója tszteletére kívánt szobrot állítani. Ebből a célból bizottságot hozott létre 1905-ben. A korabeli újságok is beszámoltak a gyűjtésről és közreadta a nemes ügyre áldozók névsorát is. Az adományozók sorába tartozott Damjanich özvegye, Csernovics Emilia (1819-1909) is.

Jászárokszálláson 1853-ban alakult zsidó hitközség, amely az 1910-es évekig folyamatosan növekedett. Akkor közel 250 fő volt.