1951-ben született Jászdózsán. 1972-től lett munkatársa a jászberényi Városi Könyvtárnak. Az olvasószolgálat csoportvezetője, majd az intéztmény igazgató-helyettesi posztját töltötte be nyugdíjazásáig. Számos helyismereti szervezet, rendezvény akítv résztvevője és több kiadvány szerkesztője. Kiemelkedő bibliográfiai munkája a Jászság bibliográfiája (2002) és a Jászság könyvészete (2008).

1983-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült.

Gátfalvi Mihály 1925. május 12-én született Kiskunfélegyházán. A tanítóképző elvégzése után előbb Jászdózsára, majd 1952-ben Sóshidára került.1956 után a központi iskola igazgatójának nevezték ki. 1958-tól visszatért Jászdózsára, ahol több mint harminc évig tanított. Mint történelem szakos tanár több helytörténeti kutatásban is részt vett.

Forrás:

Veliczkyné Koncsik Ilona: Búcsú Gátfalvi Mihálytól= Boldogházi Hírek (2016/1): 10.

Szabó József Jászárokszálláson született. A jászberényi Tanítóképző Intézetben szerzett diplomát 1924-ben. 1928-ban vette feleségül Zsidei Ilonát. Három gyermekük született.
1924-től egy évig volt gyakornok a zagyvaszántói iskolában. Az 1926-ban felépült középhalmi tanyasi iskola tanítója lett, ahol 1941-ig állt ezen a katedrán. Ekkor a nagyhalmi iskolába helyezték át. A tanyasi tanító életéhez hozzátartozott a levente képzés is. Színjátszással és felnőttoktatással színesítette a tanyasi emberek mindennapjait.
Majd 1942 és 1950 között a dózsai belterületi iskolában tanított.

Lencse Mátyás 1897. február 18-án született Jászdózsán. 1918-ban szerzett tanítói oklevelet Budapesten. Egy évvel később vette feleségül Suszter Ilonát. Házasságukból két gyermek született: Mátyás (1920) és Gyula (1923).
Harcolt az I. világháborúban, majd több településen is tanított. 1926-ban a felépült Jászdózsa-Nagyhalom tanyai iskola tanítója lett. A szolgálati lakásban kapott otthont családjával. A tanítói lakáshoz egy hold szántóföld is járt, ahol Lencse Mátyás méhészkedéssel, gyümölcstermesztéssel és rózsákkal is foglalatoskodott.

Kiss Arthur 1893-ban született Jászdózsán Kiss Lehel községi jegyző és Mohi Erzsébet tizedik gyerekeként. A fiú jó zenei érzékkel rendelkezett, megtanult hegedűn játszani. 1910-ben az eperjesi Királyi Görög Katholikus Tanítóképző Intézetben folytatta tanulmányait, ahol 1914-ben szerzett diplomát.
1915-ben besorozták a Magyar Királyi Budapesti 29. honvédgyalogezredbe. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után 1916-ban az orosz harctérre, Bukovinába vezényelték. A Magura és Cibo völgy körüli harcokban súlyosan megsérült.