Jászfényszaru

1. világháborús emlékmű (Jászfényszaru)

Az 1. világháború áldozatainak tiszteletére állított emlékmű a római katolikus templom kertjében áll. Pongrácz D. Szigfrid (1872-1929) és Vass Viktor (1873-1955) alkotását 1924. július 6-án avatták fel. A talapzatra emelt koronás címerrel díszített műkő fal mellett gyalogos katona alakja áll, aki lehajtott zászlót tart a kezében. A zászló a fal elé omlik. Az emlékfal elülső és hátoldalán olvasható a jászfényszarui hősi halottak névsora betűrendben, akik a Nagy Háborúban estek el.

Szent Család-szobor (Jászfényszaru)

Jászfényszaru központjában áll a Szent Családot ábrázoló szobor, amely a település második legrégebbi építménye. A templomkertben található tagolt, szögletes alaprajzú talapzaton álló korinthoszi oszlop, amely vulkáni tufából készült,  4,5 méter magas. A kőszobor 1769-ben Szalmás József költségén készült barokk stílusban. A Szalmás család valószínű fogadalomból vagy hálából állíthatta a szakrális szobrot. 2012-ben a főtéri felújítási munkálatok alatt sorkerült a szobor restaurálására is.

Római katolikus templom (Jászfényszaru)

A Szabadság téren álló gótikus templomot a 15. században épülhetett.  A török korban megrongálódott és 19. században barokk stílusban építették újjá a hajót és a szentélyt is, valamint az új boltozatok és a kántorkórus a templom nyugati oldalán. Még láthatóak az egyhajós templom gótikus ablakai. A nyolcszög három oldalával záródó szentélye van.1759-ben került sor az újabb bővítésre. A Mindenszentek tiszteletére felszentelt templom északi falát ekkor átvágva építettek boltíves átjárókat és emeletes kórust a déli oldalon.

Szovjet emlékmű (Jászfényszaru)

Az obeliszket 1970-ben a felszabadulás 25. évfordulójára emelte a település. A Művelődési Ház előtti parkban áll a katonai emlékmű cirill betűs felirattal. A magyar nyelvű feliratot 1992-ben távolította el az önkormányzat és a tájházban helyezte el.

Jászfényszaru

Forrás:

2. világháborús emlékmű (Jászfényszaru)

A téglalapra állított természetes kőből készült obeliszket 1992. szeptember 1-jén avatták fel. Az emlékmű előtt a járdaszint magasságában két oldal márványba vésve olvasható a helyi áldozatok névsora.

Az emlékművön Illyés Gyula 1945-ben született Szétlőtt temető című versének utolsó sorai olvashatók: "Halottak napja. Kezemben a mécs. És nincs hová helyeznem. Konok jövendő, lobogj föl szivemben, sisteregj, eső-vert emlékezés."

Syndicate content