Szolnokon az egykori Katonavárosban, az Oskola (ma Arany János) utcában álló lakóházban élt Hild Viktor (1855-1929) régész. A székelykapus lakóház 1902 és 1903 között épült, amelyet a tulajdonosa maga tervezett. Kifejezve Erdélyhez, Kolozsvárhoz és Kalotaszeghez kötődő emlékeit. 

Kenderes-Bánhalma határában az egykori Kakat-ér medre felett 1723-ban háromnyílású, kb. 12 méter nyílású nagy boltozatú kőhidat emelt a kamarai mérnök, Fortunato di Prati. A 18. században a Kakat még igen komoly természeti akadályt jelentett az utazók számára. Az újjáépített Sóút egyik fontos átkelőhelye volt Bánhalma. A Rákóczi-szabadságharc leverlése után 1736-ban az itt élő emberek állítottak emlékoszlopot a híd egyik oldalán.

Kisújszállás egyik legszebb középülete a Módl Lajos által tervezett városháza. Az első városháza szűknek bizonyult a 19-20. század fordulóján, így a város pályázatot írt ki egy új épület megtervezésére. A Magyar Mérnök és Építész Egylet közreműködésével Kisújszállás vezetésének választása a budapesti építész terveire esett. Az építés kivizelezését Reisman Herman és Gros Benő kisvárdai építészek végezték.

A 442-es főút mentén, Rákóczifalva és Rákócziújfalu között, található szakrális építményt 1832-ben emelték, amely 1996 óta helyi védelem alatt áll. A kápolnát a Gorove család emeltette hálából, hogy az 1831-ben pusztító nagy kolerajárvány elkerülte a varsányi pusztán élőket. A vakolt téglaépítmény útra néző oldalán 2-2 féloszlop. A fülke nyílásában kovácsoltvas félkapu. A kápolna belsejében fából készült feszület áll.

Vezseny református temploma 1720 körül épült barokk stílusban. A műemlék templom egyhajós, két végén szegmensívekkel zárt kórussal, amelyet fenyőoszlopokon álló mellvédes galéria kapcsol egybe.