1931-ben született Keresztesi József. 1958-ban került iskolaigazgatóként Jászfényszarura. 1972-ben megszerezte ének-zene tanári oklevelét. Vezetésével 1976-ban alakult meg a jászfényszarui népdalkör.

1996-ban nyugdíjba vonult. Zenepedagógiai tevékenységét azonban ezután is folytatta. 2012-ben elvállalta a városi énekkar vezetését.

Jáger Franciska szegény parasztcsaládban született 1926-ban Jászfényszarun. Szülei: Jáger Márton és Sorbán Mária. 12 évesen Pécelre kerüét cselédlánynak, majd a szülei hazahívták, hogy a bérelt földönjükön dolgozzon. 1953-tól gyermekvédelmi felügyelőként dolgozott. 1966-ól a községi, majd 1970-től a nagyközségi tanács és a végrehajtó bizottság tagja volt. Elősegítette a Budapesti Kalapgyár telephelyének létrehozását Jászfényszarun. Tagja volt a Fényszaruiak Baráti Egyesületének.

Bartus Pál 1946-ban született. Kereskedő családból származott.  A magyar szövetkezeti mozgalom legendás alakja volt az ÁFÉSZ-rendszer, majd a Coop csoport vezetőjeként Jászfényszarutól, Jászberényen át Budapestig, és a nemzetközi szövetkezeti mozgalomig vezetett a karrierje.

Iskolát és kutatóintézetet teremtett. A kecskeméti ÁFEOSZ Kereskedelmi Szakközépiskola ma az egyetlen az országban, amely egy országos szövetség tulajdona, ráadásul Magyarország egyik legjobb középiskolája.

Kiss József 1924. szeptember 10-én született Jászfényszarun Kiss József és Cserháti Ilona gyermekeként. Az elemi után a hatvani polgári iskola tanulója lett. A jászberényi tanítóképzőben 1946-ban szerzett tanítói képesítést.

Csikós Ferenc 1929. augusztus 11-én született Jászárokszálláson középparaszti családban. Gyöngyösön a mezőgazdasági római katolikus iskolában 1948-ban tett érettségi vizsgát 1948-ban. Szülei földjén gazdálkodott, de kuláklistára került. Munkaszolgálatra vitték, egészségügyi állapota megromlott. Leszerelése után a Jászárokszállási asztalosipari szövetkezetben helyezkedett el, mint segédmunkás.