Jászkisér főterén 1970. november 7-én avatták fel a Felszabadulási emlékművet. Ezt a korábbi, szovjet katonai emlékművet alakítottak át és avattak fel 1991. október 31-én a második világháború helyi hősei emlékére. Az égbe nyúló alkotás talapzatán feltüntették a jászkiséri háborús áldozatok nevét is.

Az 1944. novemberi harcok során elesett szovjet katonákat ideiglenesen a huszárszobor két oldalán lévő parkban temették el. Sírjaikat piros fejfák jelölték.

A 13 aradi vértanú emléke előtt tisztelegve avattak emlékművet Jászkiséren 2008 őszén. A Jászkisériek Baráti Egyesülete és a helyi önkormányzat együttműködésében létrehozott emlékkövet Dr. Nemes András, az egyesület elnöke valamint Gubiczné Csejtei Erzsébet, a civil közösség főtámogatója leplezte le. Az eseményen részt vett Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke is. Az emlékművet Kladiva Imre, Jászapáti plébánosa szentelte fel.

Forrás:
Jászsági lokálpatrióta közösségek tevékenysége. Jászfényszaru, 2013.

2002 őszén, a Kossuth-emlékév tiszteletére állították az emlékművet. A márványtáblán olvasható idézet Kossuth Lajostól származik. A turini számüzetésében megkeresett jászkiséri levélre írt válaszából való 1867-ből: "Nemzetünk elég erős arra, hogy sorsának ura lehessen."

Jászkiséren a katolikus vallásúak 1773-ig csak magánházakban mutathatták be a szentmise áldozatát. Dósa Pál jászkapitány adományából épült fel a Szent Kereszt feltalálása plébániatemplom. A barokk kápolnát 1829-ben tovább bővítették Pírker János László egri érsek anyagi támogatásával. Ezt a régi templomot pedig 1905-ben lebontották és telkén épült fel a ma is látható neoromán stílusú templom, melyet 1906. október 7-én szenteltek fel. A Foltin János prépost felajánlásából épült templomot Nagy Virgil mérnöktanár tervezte.