A jászkun önmegváltás 260. évfordulója alkalmából a Jászkisériek Baráti Egyesülete emlékművet állított azon helyi családok tiszteletére, akik 1745-ben a településre jutó összeget megfizették. Dr. Nemes András. az egyesület  elnöke tartott ünnepi beszédet 2005. május 25-én a Redemtio emlékművének leleplezésekor.

1930. június 29-én avatták fel a jászkiséri hősi emlékművet, amelynek leleplezésénél Hothy Miklós kormányzó és felesége is jelen voltak. A bronzszobor Telcs Ede (1872-1948) szobrászművész, a hartaszti kő lábazat pedig Andreotti Géza kőfagaró alkotása. A talapzatot  Kotál Henrik (1874-19?) építész tervezte. A kompozíció Hungáriát ábrázolja, amint egyy elesett katonát emel fel, a másik kezében pedig egy babérkoszorút tart. A talapzat hátsó oldalán található márványtáblán a helyi hősök neve áll.

Tantó János Tiszaföldváron született. 4 polgárit Szekszárdon végezte, majd Nagykőrösön szerzett kántor-tanítói oklevelet 1916 júniusában. A székesfehérvári 17. honvéd gyalogezredhez sorolták be, ahol négy évig katonáskodott az orosz és az olasz fronton. Súlyosan megsebesült. Nagyon sok katonát tanított írni és olvasni a csendesebb harctéri napokon. 1928-ban kapta meg a főhadnagyi rangot. Jogosult volt a bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt viselésére is.
Leszerelése után először Decs községbe került, mint kántor-tanító. 1920-ban Jászkiséren vállalt állást, ahol 1959-ig dolgozott.

A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából avatták fel II. Rákóczi Ferenc mellszobrát Jászkiséren 2003. november 8-án. A Rákóczi-év rendezvénysorozat keretében felállított bronz szobor Szanics Mihály szobrászművész alkotása, amelyet Borbály Attila szobrászművész öntött ki.

1812-ben született. Százados volt a X. hadtestnél. Aradon 15, majd 12 évi várfogságra ítélték. 1852-ben Teresienstadt-ból szabadult. Az 1850-es években a Tisza Szabályozó Társulat pénztárosa volt Jászkiséren.

Forrás:
Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.