A Tiszazugi Földrajzi Múzeum udvarán áll az egykori tiszttartói lakás, amelyben 1849 tavaszán járt Kossuth Lajos is. 1896.

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

1944. október 8-án a németek elhagyták Tiszaföldvárt és a vasútállomás környékén felbukkantak a szovjet előőrsök. A frontvonal többször változott. A szovjetek a városban hadtápbázis alakítottak ki és itt helyezkedett el a frontparancsnokság apparátusa is: katonai rendőrség és hadbíróság. A községházát laktanyának rendezték be. A lakosságot a környező szőlőkbe telepítették ki november elején és csak 1945 januárjában térhettek vissza házaikba. A harcok során nemcsak lakóházaban, hanem a templomokban is kár keletkezett.

1800. évi tanuvallomás szerint nemzedékrendje néhány ízen:

Egy más adat szerint az 1794. évben Nagyréven élt János Ónodról származott.
(1794. év 675. sz. 1017. jkl. 1795. év 559. sz. 820. jkl. 1800. év 478. sz. 657. jkl.)

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

Borsodmegye hirdette ki ama nemeslevelet, melyet 1677. ápr. 29-én T. Gergely, neje Szarba Anna, fiai Mihály, István, György, Márton és András, továbbá fivérei Albert, János és Péter kaptak.
Az emlitett Albert fia volt I. János, ezé I. Márton zsérczi lakos, ezéi II. Márton, II. János és I. Ferencz tiszaföldvári lakosok.
II. Mártonnak úgy első feleségétől, Molnár Katalintól, mint a másodiktól, Kovács Ilonától, 3-3 fia volt és pedig:
1) I. Mihály (1783.), kinek Köntzi Katalintól való fiai: Sándor (1810.), II. Gábor (1813.), Bálint (1815.) és III. Mihály (1818);
2) III.