Kuczka Péter
(1923-1999)
Kuczka Péter és a tudományos-fantasztikus irodalom
Idén 90 éve született Kuczka Péter költő, műfordító, szerkesztő, akit méltán tarthatunk a tudományos-fantasztikus irodalom hazai meghonosítójának
Irodalmi pályáját az Irodalmi Újságnál kezdte. A nagyközönség költőként ismerte meg.
A nagy változás a hatvanas évek közepén következett be. Ekkor jelent meg Kuczka Péter szerkesztésében a modern science fictiont bemutató Riadó a Naprendszerben című novellagyűjtemény (Európa Könyvkiadó, Budapest, 1965) Bradbury, Asimov, Clarke, Kuttner, Heinlein, Wyndham, Van Vogt, Lem, Nesvadba, Leo Szilard és mások elbeszéléseivel, valamint a szerkesztő utószavával, amely először beszélt Magyarországon a science fiction értékeiről és lehetőségeiről.
Nem sokkal később jelent meg, ugyancsak Kuczka Péter válogatásában Ray Bradbury regényeinek és elbeszéléseinek kötete, amely a Marsbéli krónikák, a Fahrenheit 451 című regényeket, valamint számos novellát tartalmazott.
1969-től a Kozmosz Fantasztikus Könyvek szerkesztője volt, létrehozva és biztosítva egy folyamatosan magas színvonalú sci-fi regénykiadási sorozatot. Később a rövid életű Kossuth Fantasztikus Sorozatot is szerkesztette.
A Móra Kiadónál a Galaktika című tudományos-fantasztikus folyóirat szerkesztője lett, amely számos egyéb díj mellett elnyerte Európa legjobb tudományos-fantasztikus folyóiratának díját.
Nem tekintette a tudományos-fantasztikus irodalmat angolszász nemzeti sajátosságnak, szerkesztésében különféle nációjú írók művei rendre megtalálhatók. Ennek eredményeképp az általa bemutatott tudományos-fantasztikus irodalom rendkívül változatos, mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból. Később számos ma már sikeres író kritikával fogalmazta meg vele kapcsolatban, hogy szigorú szerkesztési elvei miatt nem kapták meg anno a bemutatkozási lehetőséget, az akkor még Kuczka által egyeduralt kiadványokban és műfajágazatban.
Kuczka Péter kaput nyitott a magyar olvasók számára egy új irodalmi műfaj megismerése felé, az utóbbi évtizedekben pedig számos új kiadó, számos új könyvsorozat született, melyek újabb és újabb szerzőkkel, világokkal ismertetnek meg bennünket. A tudományos fantasztikum mellett virágkorát éli a fantasy irodalom számos válfaja is.
Könyvtárunk az évforduló kapcsán szeretné „reflektorfénybe helyezni” a tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusait, ezért újabb internetes vetélkedőt hirdetünk. A totót összeállította s kedvenc sci-fi könyveit ajánlja Bakó Krisztián.
A vetélkedő kérdéseit (3 blokkban) az űrhajós rajzok rejtik.
Isaac Asimov: Alapítvány
Egy elképzelt jövőben a hatalmas Galaktikus Birodalom majdani bukását a pszichohistória tudománya segítségével számítja ki egy matematikusokból álló tudóscsoport. Számításaik alapján a Birodalom 500 éven belül elpusztul, utána pedig 30 000 évig tartó zűrzavaros, barbár időszak következne. A tudóscsoport kidolgoz egy tervet: létre hoznak egy Alapítványt melynek célja az, hogy az emberiség tudásanyagát felhalmozva létrehozza az Encyclopedia galacticát. Azzal, hogy az Encyclopedia segítségével megakadályozzák a civilizáció barbárságba süllyedését, az barbár anarchia időszaka 30 000 évről lerövidül mindössze egy évezredre…
Arthur C. Clarke: 2001 Űrodüsszeia
Négymillió éve egy idegen civilizáció segített egy főemlőscsoportnak elindulni az emberré válás útján. 1999-ben amerikai tudósok idegen civilizáció nyomára bukkannak a Holdon, több méterrel a felszín alatt, egy betemetett kráter mélyén. A felszínre hozott monolit a napfény hatására jelzést küld az űrbe, a Jupiter irányába. Az amerikai kormány expedíciót küld a Jupiterhez, hogy megtudják, kinek/minek küldött üzenetet az évmilliók óta eltemetett fekete tömb. Az út során az űrhajót irányító HAL 9000 számítógép programozási hiba miatt úgy véli, hogy a legénység veszélyt jelent a küldetésre. A főszereplő űrhajóssal, Bowmannel is végezni próbál, de ő még idejében kikapcsolja. Bowman végül egyedül érkezik meg a Iapetushoz, ahol a Holdon található monolittal megegyező méretarányú, de annál nagyobb monolittal találkozik. Ez beszippantja és egy szobában ébred. Rájön, hogy ez csak egy szimuláció, amit az idegenek az ő kedvéért hoztak létre. Ezután megöregszik, meghal, majd újjászületik a lét egy magasabb fokán.
Stanislaw Lem: Solaris
A regény egy távoli bolygó rejtélyes, több tudósnemzedék elmúlta óta kutatott, óceánszerű élőlényét vizsgáló, az óceán vize felett lebegő űrállomás, a Solaris Állomás három emberi lakójával történt különös eseményekről szól. E három ember dr. Chris Kelvin pszichológus, dr. Snaut, kibernetikus és dr. Sartorius, fizikus. A bolygó felszíne egyetlen hatalmas „óceán”, mely élet, sőt rendkívüli, különös intelligencia jeleit mutatja. Ez az idegen elme olyan elképzelhetetlenül különbözik az emberekétől, hogy gyakorlatilag lehetetlennek bizonyul vele a kapcsolatot felvenni, a vele foglalkozó tudósok kezdik úgy vélni, hogy kommunikációs kísérleteik eleve kudarcra vannak ítélve. Az óceán képes rá, hogy ismeretlen okból vagy céllal szubatomi anyagból újraalkossa (rematerializálja) azokat az emlékképeket, például embereket, akiket a kutatók az emlékeikben őriznek. Az óceán személyiségük, tudatalattijuk önmaguk elől is titkolt rejtélyeivel szembesíti őket, kendőzetlenül, de magáról semmit nem árul el…
William Gibson: Neurománc
Case, a konzolcowboy, az adatmezők magányos vándora magára haragította megbízóit, s ezért a hibáért képességei legjavával kellett fizetnie. Azóta üzletel, a fennmaradásáért küzd a XXI. századi Japán alvilágában, ahol a pénz szava törvény, a könnyelműség büntetése pedig gyors, kíméletlen halál… Armitage, a kékszemű démon azonban nem az üzletkötés szándékával keresi fel Case-t. Neki az aranykezű számítógépvirtuózra van szüksége. Társnője az acélkarmú, harcra drótozott izomzatú Molly indítékai még különösebbek… Megbízójuk a világ legzseniálisabb komputere svájci állampolgár. A könyv a cyberpunk irodalom legismertebb darabja.
Philip K. Dick: Ember a fellegvárban
Az ember a Fellegvárban világában a második világháborút Németország és a Japán Birodalom nyerte meg 1948-ban a szövetségesek ellenében. Az USA három részre szakad: a nyugati part japán befolyási övezet, a keleti part náci német befolyási övezet, a kettő között pedig egy többé-kevésbé független sziklás-hegységi övezet található. A regény cselekménye több párhuzamos szálon fut. Az egyetlen közös pont egy könyv, a Sáska, teljes címén a Nehezen vonszolja magát a sáska. Ez a könyv egy fiktív regény, amely a regény világában egy olyan képzeletbeli világról szól, ahol a szövetségesek nyerik meg a háborút Japán és Németország ellenében. Tartalma miatt ezt a művet a náci Németországban és a teljes náci befolyási övezetben betiltották, szerzője pedig - tartva a nácik bosszújától - a világtól elzárkózva kénytelen élni a Fellegvárban… A könyv az alternatív valóság - párhuzamos történelem típusú sci-fi történetek legismertebb darabja.
Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei
Malachi Constant, a 22. századi Amerika leggazdagabb embere. Rendkívüli szerencséjét azzal magyarázza, hogy Isten szereti őt és ezt használta arra, hogy apja vagyonát tovább gyarapítsa. Az ő utazása a regény központjába kerül, eljut a Földről a Marsra egy bolygóközi háború előkészületeinek részeként, majd a Merkúrra a háború egy másik túlélőjével, majd a visszajut a Földre, ahol pellengérre állítják arogáns viselkedéséért, majd végül a Titánra. A bizarr űroperett az emberi lét értelmét kereső, filozófiai kérdéseket is boncolgat.
A vetélkedő II. fordulójának kérdései június 10-től elérhetőek a honlapon.