A bánhalmai kastély magját hídvégi és oltszemi gróf Nemes János építtette 1900 körül. A kápolna vasrácsán az 1901-es évszám és az NJ monogram napjainkban is látható. A századfordulón emelt épület egyszerű kialakítású, historizáló stílusjegyekkel épült. Gazdag, neobarokk architektúráját a pár évvel később végrehajtott átalakítás során nyerte el.

A 18. század elején a roffi Borbély család már birtokos volt Kakatpusztán. 1804-ben Borbély Borbála bizáki Puky Simonnal kötött házassága révén a Puky család birtokába kerültz a napjainkban már nem látható egykori kúria. Nagybányai István 1827-ben vette el Puky Amáliát. Így Kakaktpuszta a Horthy família tulajdona lett. A mai kastélyt nagybányai Horthy Jenő építtette az 1930-as évek végén.

A kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került.

Kenderes-Bánhalma határában fekszik a Kő-halom (tszfm 97,7 méter) a halastó és a Nyugati-főcsatorna között. A halom tetején egykor egy kőépület állt, innen ered az elnevezés.
a tetején hajdan állt egykori kőépületről kapta nevét. A kunhalom eredeti tömegének egy részét elhordták úttöltésnek. Értékes löszgyepe legeltetés következtében eltűnt.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A Hármas-határhalom Karcag, Kisújszállás és Kenderes határainak találkozásánál fekszik. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.