A Zádor-híd közelében, Karcag keleti határrészén magasodik a Zádor-halom, a régi országút déli oldalán. A mezőgazdasági művelés következtében az ősgyep vegetációját elvesztette, egy magassági jegy és a halmon lévő villanyoszlop pedig a halom tájképi értékét rontja. A halom neve egy kunsági história, Ágota és Zádor, a két kun fiatal szerelmi történetéből való.

Forrás:

Az egykori Pest-Debrecen közötti sóút karcagi szakaszán mentén kunhalmok füzére követi egymást. A Lőzér-halomról szép kilátás nyílik a puszta és Karcag felé. Egy török adószedő meggyilkolása kapcsán kirobbant határperhez fűződő népmondát Györffy István dolgozta fel a Nagykunsági krónikában.

Forrás:
Györffy István: Nagykunsági Krónika. Budapest, 1955.
Körmendi Lajos: Robinson az árokparton. Karcag, 1999.
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Az egykori sóút mellett, a Szolnok-túri-síkon emelkedik a tekintélyes halom. A Kenderes-Bánhalma település határában, a 34. sz közút mellett található halomtest eredetileg közel szabályos kör keresztmetszetű volt. Sajnos a különböző emberi behatások: taposás, földutak, mezőgazdálkodás és bányászati tevékenység miatt jellegét elvesztette. A halom neve birtokosa rangjára utal vissza. Egy 1337-ben kelt birtoklevél említi nevén Losonci Dénes tulajdonaként. 1528-ban hazánkról készült első kézzel színezett fametszet térképén a kunhalmok közül egyedüliként a Bán-halmot tüntették fel.

A nagyiváni Bürök-halom (tszf. 104,8 m) tetején egy geodéziai torony látható, melyet 1983-ban emeltek a halom tetején. Bár a torony rontja a halom tájképi értékét, botanikai szerepe fontos. Növényritkaságok menedékhelye, az egykori löszpusztagyepek maradékfajai itt még fellelhetőek.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

Tiszaörs határában, a 34-es út mellett balra, emelkedik a szép formájú Csárda-halom (90,5 m). Neve onnan ered, hogy hajdan egy csárda állt a halom lábánál.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.