1960-ban, a szovjet hatalomátvétel 15. évfordulója alkalmából állította a település a német csapatok ellen küzdő szovjet katonák emlékére a Kossuth téri parkban álló obeliszket.
1944. október 17-től több napon át nagy tüzérségi harcok folytak Tiszakürt és Tiszainoka térségében. Amikor a szovjet és román csapatok a hónap végén a Tiszán átkelve elindultak a főváros felé, a településen is véget ért a háború. A tiszainokai áldozatok nevét fekete márványtábla őrzi az 1992-ben felállított emlékművön.
(királyfalvi)
1699. évben Pásztón, Apczon, Csányon birtokos, 1701. évben pedig János Inokán.
(1701. év 744. jkl.)
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.
közs. főjegyző özvegye Eckert Frida. Férje * Tiszainoka. Működött Tiszasason, Tiszakürtön, Vezsenyben, Mesterszálláson és mint főjegyző Tiszasülyön. 1916-ban Tiszasülyön vadászfegyverrel orvul lelőtték. Az özvegy saját termelésű borait árusítja kicsinyben és nagyban. - Gyermekei: Katalin és Frida.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.
közs. el. isk. tanító * 1911. Tiszainoka. Oklevelét 1931-ben Nagykőrösön szerezte, tanított Tiszainokán, Tiszaföldváron, 1934 óta működik Tiszaugon.
Dr. Scheftsik György: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye multja és jelene. Pécs, 1935.