Tiszasülyi Polnay Jenő miniszter 1873. augusztus 20-án született Tiszasülyön. A debreceni jogakadémián tanult, majd Morvaországban folytatott kereskedelmi tanulmányokat.
Erdőgazdasággal és fakitermeléssel foglalkozott. A Faipari és fakereskedelmi Értesítő, később a Faügyi Szemle szerkesztője volt. Az Erdőipari Rt. kiviteli üzletének vezetésével bízták meg, majd a Groedel Testvérek Gőzhajózási Rt. londoni érdekeltségét szerezte meg. Ennek utóbb igazgatója is volt. Megalapított az Atlantica Tengerhajózási Rt-t.

Tiszasüly 1944. november 12-én szabadult fel a német megszállás alól. A támadó szovjet alakulatok Kőtelek felől érkeztek és délkeleti irányból hatoltak be a községbe. A harcok során néhány épület súlyosan megrongálódott. Az utókor által emelt, zászlórúddal ellátott, kőfalon két oldalt márványba vésve a világégés helyi áldozatainak neve olvasható.

Nemeslevele a Mátyássy családnál van ismertetve.
Szekeres Pál és Gergely 1657-ben zálogba vették Bessenyey István sülyi birtokrészét.
(O. L. N. r. a. 1777 : 15 : 2.)
Inkább Borsodban s talán Szabolcsban és Sárosban is, szerepelt.

Forrás:

Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906.

I. Lipót király 1665. évi junius 24-én kelt armalisában megnemesitette Nagy Péter sülyi lakost, nejét Haray Annát, fiait Andrást, Gergelyt, Jánost, Istvánt, Thúry Jánost, ennek nejét Tarkó Erzsébetet s fiait Pétert, Györgyöt és Pált.
Kihirdettetett 1666. évben, másolata a levéltárban.
(1799. év 195. sz.)
Czímer: Kék pajzsban zöld alapon ugró szarvas; sisakdisz: vértezett könyöklő kar pallossal; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
Igazoltatott az 1724. évi investigatió alkalmával János fia Gergely gyöngyösi lakos; Nógrádmegye bizonyitványa alapján 1778.

(tarcsai)
Törzsökös hevesi birtokos nemes család. III. Ferdinandtól 1639. évi augusztus 18-án Majzik András, neje Krisztina, fiai György és Mihály, György neje Ilona s gyermekeik Miklós és Erzsébet nyertek nemességet a következő czímerrel: Kék pajzsban zöld alapon vörös ruhás, sárga csizmás, fekete kalpagos férfi jobbjában kardot, baljában levágott vérző törökfőt tart; a nyilt sisak koronája felett vértezett, jobbjában kardot, baljában levágott vérző törökfőt tartó harczos; takarók: arany-kék, ezüst-vörös.
A nemeslevelet a vármegye 1640.