A Nagykun Kerületi Kapitányság Székháza 1783-ban épült. A korábbi kerületiház, amelyben a törvénykezés 1782-ig folyt, szűkösnek bizonyult. Jung József pesti építész tervezte az új kerületi házat 1779-ben. Az építkezést Rabl Károly gyöngyösi mester felügyelte. 1853-ban a Kerületiházban működő börtönt bezárták és egy segédjárásbíró székhelye lett. 1874-ben a város vette meg az épületet. Óvodát és irodákat rendeztek be. 1884-ben került sor a székház renoválására. A járásbíróság hivatalnokai dolgoztak tovább a felújított épületben. 1900-ban került sor az addig földszintes épület emelettel való bővítésére. Ekkor került sor a börtönépület felújítására. A Rákosi-korszalban számos környékbeli gazdálkodót vetettek ide "beadások elmúlasztása" miatt, majd 1957-ben a forradalom utáni megtorlás áldozatai töltötték meg a cellákat. Néháyn évvel később a fogházat bezárták. A bíróság 1984-ig működött az épületben. Az egykori "kerületiházban", melyről utóbb ezt utcát is elnevezték, 1989 óta a Városi Földhivatal működik.

1884-ben az egykori várnagyi lakban tantermeket és tanító lakást alakítottak ki. A 19 és 20. századfordulóján oktatási célra használt bal szárnya a "Veresház" elnevezést kapta a kunszentmártoniaktól az ott oktató Veress János, erdélyi származású, tanító után.

Képeslap

Forrás:

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Képeslaptár

Hegedűs Krisztián: Kerületi háztól a járásbíróságig. In: Kunszentmárton, a mezőváros. Kunszentmárton, 2008. 80-95. pp.

Kunszentmárton építészeti értékei az ezredfordulón. Kunszentmárton, 2004.