Az Arany János utca és Kossuth Lajos út találkozásánál álló épület tervezője Schlosserik, a fővárosi építész volt. Az egyemeletes sarokház főutcai földszintjét üzleti célra alakították ki, így az épület bejárati része az Arany János utcai részre került.

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A késő eklektikus stílusú épület földszintjén félköríves záródású ablakok és ajtók voltak. A műkőlábazat fölötti, klinkertéglával borított falat vízszintesen futó, párhuzamos bordázat tette hangsúlyozottá. A keretelt ablaknyílások ívelt felső részén mintegy zárókövekként kialakított figurális ábrázolás „ősmagyar” férfit formáz, nagy bajusszal és vállig hulló hosszú hajjal. Az emeleti részt a zárókövekre mintegy ráülő gyámköves övpárkány választotta el az alsó részektől. A főutcai főhomlokzat közepén lévő bábköves erkély fölötti keretelt három ablak. Oromzata alatti mezőben stilizált pajzs és dekoratív indázat látható. A kiugró eresz alatt díszes, gyámköves övpárkány fut végig az épületen. Az Arany János utcai homlokzatot, amely szerkezetében megegyező a Kossuth Lajos utcai főhomlokzattal, két kiugró, díszes zárt erkély teszi hangsúlyosabbá a tető fölé nyúló, bádoggal fedett, sokszögű, díszes sisaktornyocskával. A balkonon a két ablak közt elhelyezkedő Minervafejből ívesen kiinduló erkélytalpazat, amelyet kétoldalt az „ősmagyart” formázó figurális ablakzárókövek zárnak. A két homlokzati zárt erkély közt találjuk a főbejáratot, amely egykor egy masszív tölgyfaajtó volt, felette pedig íves díszes vasrács helyezkedett el.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Kaposvári Gyula: Az egykori Császi-féle lakóház = Új Néplap, 1. évf. 68. Sz (1990. június 27.) 5. p.