A 19. század közepén már itt állat a mai kúriaépület elődje. A fazsindelyes épületben a a zsadányi és törökszentmiklósy Almásy család gazdatisztje lakott. A korabeli lakóépület a mai kúria bal szárnyában van beépítve. Ezen épületrész alatt pince is húzódik. Később a Schreiber testvérek bérelték az Almásyaktól az uradalmat és a kúriát. Majd Montágh Ákos vette bérbe a területet, aki 1928-ban kibővítette a kúriát. Tíz évvel később a Montágh család megvásárolta a kungyalui birtokot A kúriát Montágh János és Montágh András lakták. A földszint bal oldali részében kaptak helyet a kiszolgáló helységek és a jobb oldali részében a fogadó- és vendégszobák sorakozta, az emeleten pedig a családi hálószobákat helyezték el. Az államosítás után általános iskola, tanítói lakás, könyvtár, mozi és KISZ-klub kapott helyet az épületben. Később a termelőszövetkezeti szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. Az 1970-es évektől a rendszerváltásig szükséglakásként szolgált, egy része pedig üresen állt. 1995-ben magántulajdonba került a kúria. Az épület egykori parkja nem maradt fenn. A majorsági épületek közül az intéző iroda, a magtár, egy cselédlakás és egy gazdasági épület áll még.

A középrészen két földszintes rizalit lép ki a fal síkjából, a köztük húzódó emeletes rész előtt 5 toszkán oszlopon nyugvó erkély áll. A földszinti metszett sarkú rizalitokon lévő ajtók két oldalán keskeny ablakok nyílnak, a bal oldali rizaliton a szecessziós jellegű előtető fennmaradt.

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Kövecses Ferenc: A világ végén. Jászkun Krónika (1994.11.22.): 13.

Ráday Mihály: Kastélyok és kúriák. In: Új városvédőbeszédek. Budapest, 2001. 622-689.

Szekeres Edit: Egykor csupán Almási-major volt. Jászkun Krónika (1994.04.12.): 9.

Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon 6-7. kötet Budapest, 2005.