Kunmadarason született 1891-ben. Tanulmányait a Zeneművészeti Főiskolán végezte, ahol a hegedűtanári és középiskolai ének- és zenetanári tanszakokon olvelet nyert. Hangversenyezett az általa szervezett magyar cimbalomötössel Debrecenben és környékén. Gyakran szerepelt a magyar rádióban. 12 évig a kisújszállási református főgimnázium tanára volt, 8 évig a Debreceni Városi. Zeneiskolában tanított, majd magánzeneiskolát alapított, és a debreceni református főgimnázium ének- és hegedűtanára volt.

Kurucz János 1937-ben született Kisújszálláson. Az Arany János Általános Iskola után a helyi gimnáziumban folytatta tanulmányait. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar-német szakos diplomát.

A karcagi Gábor Áron Gimnázium tanára volt 1961 és 1977 között. Az intézmény igazgatóhelyettesi (1969-1973), majd igazgatói feladatait is ellátta (1973-1981).

Ruttkai Erődi-Harrach Béla közgazdász, szociálpolitikus, egyetemi tanár és országgyűlési képviselő 1882. május 5-én született Kunmadarason. A budapesti, berlini és hallei egyetemeken végzett jogi és közgazdasági tanulmányokat. 1903-ban Kolozsvárott pénzügyi fogalmazó. 1904-ben a Kolozsvári Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatán a közgazdaságtan és a pénzügytan tanára. 1910-ben megszervezte az újpesti főiskolai szociális telepet a vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából.

Astris György oesti származású kunmadarasi, majd gyöngyösi lakos (mihály pesti kereskedő fia) és fiai Mihály, Szilárd. Pest m. bizonyítványa alapján 1825-ben Hevesben kihirdetnek (Heves m. jkv. 1825. 1113 l.).
Az armalist Lipót adta 1690 máj. 7-én Demeternek és fiainak györgy és Astrisnak. Kihirdették Biharban 1693-ban. Török eredetű család, Mihály pesti kereskedő felesége 1756-ban még török volt. (Pest, D 24.)

Forrás:
Soós Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pápa, 1935.

A kunmadarasi községháza előtti téren 1923. november 4-én állították fel Székely Károly szobrászművész alkotását, amely az 1. világháborúban elesett helyi hősök emléke előtt tiszteleg. A műkőből kéászült szobor egy rohamsisakos bakát ábrázol, amelynek magassága 1,8 méter. Az alapzat 1,4 méter magas, elől 1,4 méter széles, oldalt 1,6 méter. A talapzat oldalába vésve olvasható a Nagy Háborúban elesett  277 helyi katona neve. A talapzat elején pedig a Szózat-ból származó idézet olvasható: "Az nem lehet hgy annyi szív / hiába onta vért"

Kálmány Lajos honvéd őrnagy (1797-18??) 1849. február végétől Karcag, majd júliustól Kunmadaras térparancsnoka volt. Péterváradnál kapitulált. Az 1850-es évek közepétől irodatisztként működött Bécsben.

Forrás:
Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban, 1848-49. Budapest : Zrínyi Kiadó, 1987.

A 20. század elején épült a Kunmadaras határában álló kúria. A Hatházimajor nevét a tulajdonos családról kapta. Az államosítás után a Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezet hasznosította az épületet. 2000-ben újra magántulajdonba került az épület.
A szabadon álló, földszintes épület téglalap alaprajzú. Ablakai egyenes záródásúak, széleit armírozás díszíti. A főhomlokzat és a hátsó homlokzat kiképzése megegyezik. A két szélen oldalrizalitok lépnek ki a fal síkjából. Az oldalrizalitok között tornác húzódik, amelyet faoszlopok tartanak. Az oldalhomlokzatok 1+2+1 osztásúak.

Az Ecse-halom közvetlenül az egykori hortobágyi bombázótér szélén fekszik. A halomra megfigyelő tornyot telepítettek. A kunhalom így napjainkban erősen roncsolt állapotban van.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A hármas határhalom Karcag, Kunhegyes és Kunmadaras földjeinek találkozásánál emelkedik ki. A szép formájú halmot 1982-ben megcsonkították. A halom előterében ma is látható a Hortobágyra vezető hajóút kilométerköve. A halom csúcsán magasságjegy található.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.

A kunmadarasi pusztában található Kis-Füves-halom vagy Dög-halom régi nevét a hajdani dús gyepborításról kapta. Mivel a jószágvészek idején a pásztorok ide temették az elhullott állataikat, ezért Dög-halomként is emlegetik.

Forrás:
Tóth Albert: Az Alföld piramisai. Kisújszállás, 2002.