A két világháború között a szolnok képviselőtestület korszerű városrendezési feladatok megoldásába kezdett. Zombory Lajos (1867-1933) festőművész-építész rendezési tervet készített. A beruházást a New York-i Speyer & Co. Bank által nyújtott 276,5 ezer dollár kölcsönből finanszírozta a város. Ebből a külföldi hitelből emelték a Tisza Szálló és Gyógyfürdő épületét, valamint a mai Táncsics út 2. szám alatt álló háromemeletes bérházat is. Rerrich Béla (1881-1932) országosan ismert műépítész készítette el a közvetlenül a Városháza melletti telken felépült bérház terveit. Sípos István, Gyura Kálmán, Pápay Antal, Altman és Halász társult szolnoki építészmesterek voltak az építkezés kivitelezői. Az 1926-ban megépített bérház magasföldszintes, háromemeletes épület. Főhomlokzata erősen tagolt, középtengelyében díszesebb kapu. A kapu felett az első emeleten vasrácsos erkély. A tetőperemnél attika látható két kővázával. A középtengelytől jobbra-balra eső falsík közepén enyhén előugró rizalit, amelyen egy vasrácsos erkély áll. Az ablakok közt erőteljes pilaszterek futnak föl a második emeletet határoló erőteljes falpárkányig. Ennek az épületnek a  szuterénhelyiségekben tréningezett Glykais Gyula (1893-1948) kardvívó olimpikon társaival. 1934-ben itt kezdte el működését Szolnok város közkönyvtára és múzeumi dr. Balogh Béla (1890-1947) irányításával.

Az épület bejárata felett Szolnok város pelikános címere is látható.

(Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

Forrás:

Kaposvári Gyula: A Speyer-kölcsönből épült Városi Bérház Szolnokon = Új Néplap, 1. évf. 3. sz. (1990. április 10.) 4. p.