Fodor Dániel 1890-es évek elején a református egyház Molnár (ma Szapáry) utcai telkét megvásárolta, hogy szállodát építsen. Az elklektikus épület tervezésével Kocsis Lajos aradi műépítészt bízta meg.

(Kósa Károly felvétele - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára)

A szálláshely 1895-ben nyitotta meg kapuit. Kényelmet szolgáló modern gőzfűtéssel és villanyvilágítással, ami világvárosi luxust biztosított abban a korszakban.

(Képeslap - Verseghy Ferenc Könyvtár Képeslaptára)

A kétemeletes, klingerttégla borítású épület főhomlokzatát közepén egy nagyobb és a két szélén egy-egy kisebb előugró falazat tagolja. Az épület földszintjén helyezkedett el az 500 főt befogadó étterem a konyhával. Mögötte a belső udvar, amely kerthelyiségként működött körbefutó üvegezett folyósókkal. Ezen lehetett eljutni a bálterembe. Ezt később a Nemzeti Mozgó moziteremként használta.

Az utcai rész jobboladlán volt az 500 vendéget befogadó kávéház, amelynek falát velencei tükör borította. Fénykorában nagy forgalmat bonyolított a kávéház. Az átutazó vendégek között írók és művészek is megfordultak a falai között, emellett a szolnokiak kedvenc törzshelye volt. A kávéház 1949-ben zárt be. A belső berendezését eladták. Az üres helyiségekbe átmenetileg a rendőrség költözött. 1953-ban pedig étteremmé alakították.

A szálloda az 1960-as évek közepén zárt be. 1989 végén a földszinti részt, a zárt udvarral egütt a Budapest Bank vásárolta meg. Napjainkban a korhűen felújított épületrészben a Raiffeisen Bank szolnoki fiókja található.

Forrás:

Kaposvári Gyula: Nevezetes épületeink = Néplap (1990.01.30.): 4.

Tiszai Lajos: Az eltékozolt örökség. Jászkun Krónika (1998.07.04.): 9.