Az egykori puszta, ahol egyedül a Marton család birtoka volt a Tiszazugban a 19. század második felére benépesedett. Szelevény rendes községgé, faluvá emeltetett. Özvegy Bogyó Jánosné, szül. Marton Anna építetett templomot saját költségén 1854-ben. Egy szolnoki építész terve kezdődött meg az építkezés. 1855-ben szentelték fel a kápolnát.
Forrás:
1896-ban született Esztergomban. Az Apponyi Egyetemen folytatott tanulmányokat. 1915-től dolgozott pedagógusként. 1950-ben lett a szelevényi Községi Könyvtár tiszteledíjas könyvtárosa. 1964-ben Miniszteri Dicsérő Oklevéllel ismerték el több évtizedes munkáját.
1912-ben született Szelevényen. 1937-től dolgozott könyvkötőként. A Verseghy Ferenc Könyvtár kötészetének vezetője volt. 1963-ban Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott és 1974-ben Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült.
1937-ben született Szelevényen. 1956. június 1-jén klubkönyvtárvezető lett a kungyalui intézményben.
Csergő István 1900. április 6-án született Szelevényen.
Részt vett az I. világháborúban mint hadapródjelölt tizedes.
1921-ben kezdte meg tanári pályáját Hódmezővásárhelyen, ahol 1940-ben iskolaigazgató lett. 1940:ig. Utazott Au-ban és Olaszo-ban.
A településen élők nehéz napokat éltek meg 2006 tavaszán. Április 21-én 12 órakor rendelték el az árvízi helyzet miatt Szelevény kiürítését. A Körös-torokban átáztak a gátak a hatalmas víztömeg miatt. A veszély elmúltával emlékoszlopot állítottak a Hősök terén. A 3 méter magas terméskőből emelt emlékoszlop felső harmadában található egy vonal, amely azt a magasságot jelzi, ameddig a vízszint érhetett volna, ha bekövetkezik a gát átszakadása. Az emlékmű tetején a Körös folyó hullámait jelképező három fekete kőlap látható.
Historizáló stílusjegyei alapján a 19. század utolsó negyedében épülhetett a kúria, amely a Bakos család szőlőbirtokának központjaként szolgált. A Bakos család egészen az államosításig használta az épületet. Azután a termelőszövetkezet kezelésébe került az egykori szőlőbirtok. A Tisza menti Mgtsz az épület pincéjét borfeldolgozás és bortárolás céljára használta. A rendszerváltozás után előbb egy részvénytársaság tulajdonába került az ibngatlan. Napjainkban magántulajdonban van.
A visszaemlékezések szerint a kúriát Schweiger Ödön az 1900-as évek elején emeltette. Az államosítás után a helyi termelőszövetkezet tulajdonába került az ingatlan. Az 1960-as években aztán lakásokat alakítottak ki az egykori kúria falai között. 1995-ben magántulajdona került az épület. A tulajdonosa felújította és lakásként funkcionál ma is. A szabadon álló, magasföldszintes épület négyzet alaprajzú. A rendszerváltozás után az új tulajdonos új terasszal és tornáccal bővítette a kúriát, valamint beépítette a tetőteret.