Mezőtúr főterén 1894 és 1897 között épült egy emeletes szálláshely, amely 1910-es évek közepén még a Kossuth nevét viselte. A szállodát Lackner Albert (1860-1915) vezette. A közel 20 szobás rendelkező hotel földszintjén pálinkamérés, sörcsarnok, kávéház és étterem működik. 

A filmszínház épületét 1944-ben emelték fel Mezőtúron.1971-ben egy politikai nagygyűlésnek is helyet adott a Szabadság Mozi. A mongol népi forradalom győzelmének 50. évfordulója alkalmából magyar-mongol barátság napi ünnepséget szerveztek, amelyen Zsamcin Bolod, a Mongol Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is részt vett.

A karmelita rendházat és kápolnát 1941. nove,ber 9-én szentelte fel dr. Hász István, a magyar honvédség tábori püspöke. A kunszentmártoni kápolnát azzal a céllal építették, hogy a környékbeli hívek hitéletét szolgálja. Az épület 120 pengőbe került. Az összeg előteremtésében nagy szerepet vállalt Kunszentmárton módosabb, vallásos rétege is. Az előcsarnokban felállított márványtábla örökíttte meg azok nevét, akik legalább 100 pengővel támogatták az építjezést.

1994. augusztus 20-án tették le a martfűi új középület alapkövét, majd ősszel elkezdődtek a városháza alapozásának földmunkálatai is.

1890-es évek elején Tiszafüred lakossága kezdeményezte egy, az utazóközönséget kiszolgáló szálláshely építését. Kovách György, a város akkori főbírája megvásárolta az egykori Vörös Ökör nevű vendéglő földszintes épületét és egy emeletessé alakította át. Az átalakítás tervei a budapesti Gerster és Rössler építkezési vállalatnál Stegmüller Árpád közreműködésével készületk el.

Jászberény főterén, a gróf Apponyi Albert téren épült fel a Postaház Jászberényben. Az épület tervezője Brestyánszky Tibor volt, a vasbetontervező pedig Szabó Lajos. A fa használata nélkül készült a fedélszék tűzbiztonsági okokból. A szerkezeti rendszer és a fedélhéjazat a tervező és a vasbetontervező közös elgondolása volt.

Szolnokon a Baross út 7. szám alatt álló lakóházat dr. Hasznos József ügyvéd építette. Az épület valójában két ház összeépítéséből jött létre. A vasútállomáshoz közelebbi telken egy egyemeteles bérház állt, amely a századforduló körül épülhetett. Dr. Hasznos József 1929-ben házbővítés céljából 3000 pengőért megvásárolta a várostól a lakása és a Fehér Kereszt patika között álló 25 négyszögöl telket felesége, Strausz Szeréna nevére.

Az 1872-ben megszüntetett céhrendszer után 1874. március 25-én létrejött a Szolnoki Ipartársulat. Először egy kisebb lakóházban, majd a Magyar Királyi Szállóban működött az ipartársulat 1875-ben.

Szolnokon a mai Kossuth Lajos út 8. szám alatti épület tulajdonosa a Kintzler-testvérek voltak. Építői a budapesti Nay és Strausz műépítő cég.  Az eklektikus stílusú L-alakú egyemeletes épület növelte a századforduló utcaképének városiasságát. A főhomlokzat  ritmusát a hat keretelt ablak és az alatta végighúzódó párkányok hangsúlyozzák.