A hajdani Kenderföld szélén áll az egyik legrégebbi kereszt terméskőből. Szövege surlófényben olvasható: AZ ISTEN DI / CSŐSÉGÉRE / ÁLLÍTATTA BÓ / NA GERGELY / 1824

A legfelső részét megviselte az idő, amit később helyreállítottak. 

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: A jákhalmi határ szakrális emlékei. In: Jászsági évkönyv, 2013. Jászberény, 2013.: 283-289.

Jászjákóhalmán, az egykori szőlők területén állt egy kereszt, amelyet az 1970-es években összetört egy kombájn.A rendszerváltozás idején a helyi honismereti szakkör elhatározta, hogy megpróbálja helyreállítani. Az összetört kereszt felirata nem került elő, csak a feszület néhány darabja. Lékó István és Lékó József vezetésével betonnal pótolták a hiányzó részeket.

Kovacsóczy István (1818-1888) egri kanonok 1871-ben emeltetett kőkeresztet a Törökszentmiklóst Tiszapüspökivel összekötő közút nyugati oldalán. A stílusában klasszicizáló kereszt  kétlépcsős, szögletes talapzatú kőfaragvány. A lépcsők 15 centiméter magasak. A két elemből álló talapzat 1, 45 méter. A kereszt 3 méter magas. Az alkotás közel 5 méter nagyságú. A kereszt alatt koponya látható. Talapzatán az alábbi felirat olvasható: "Dicsértessék / a Jézus Krisztus / állítatta / K. I. E. K.

A jászberényi Szent Imre herceg út 39. sz. ház előtt található parkosított területen álló feszületet 2016-ban újították fel a városi önkormányzat közreműködésével. Az 1900-as évek elején Sárközy Mihály és Pesti Klára állította kőkereszet 2016 őszén Szántó József apát szentelte fel újra.

Forrás:

Banka Csaba: Szentelés = Új Néplap (2016.10.25.): 4.

A római katolikus templom előtt álló egyszerű feszület, amelyet valószínű a Csipe család állítatott.

Forrás:

Ézsiás Adrienn [et al.]: Belterületi szakrális emlékek Jászjákóhalmán. In: Jászsági Évkönyv. Jászberény, 2014.: 270-275.

A kőkeresztet 1885-ben Nagy János és neje, Juhász Anna állítatta, amely egyben a falu határát is jelezte a mai Szabadság út végén az 1960-as évekig. A 32. számú főút felújítása során átalakították a nyomvonalat, így a feszületet áthelyezték a másik oldalban álló ingatlan sarkához.

Forrás:

Beszéljünk róla = Pusztamonostori Hírek (2016.04.): 10.

A Kengyeli Helytörténeti Kör kezdeményezésére 2015-ben újították fel a Bagimajor és az Erzsébeti erdő között található szakrális emlékjelet. Az önkormányzat is részt vett a felújításban, valamint helyi családok a kereszthez szükséges faanyag beszerzésében, hanem a munkálatokban is segítettek. Pünkösd vasárnap, május 24-én a szentmisét követően Lengyel István esperes szentelte fel a keresztet.

Mesterszállás északi határában 1987-ben emelt feszületet a helyi római katolikus egyházközség. Az úgynevezett K. Kiss Mátyás-féle keresztet 2014-ben felújították a mesterszállási Gazdakör elnöke, Nagy Sándor javaslatára. A korpuszt Virágh László mezőtúri festőművész készítette el.

Forrás:

[K. Kiss Mátyás-féle keresztet] = Falufigyelő (2015. január-március) pp. 18-19.

Kormó-pusztán az 1950 nyarán alakítottak ki kényszermunkatáborokat, ahová az ország déli határsávjából 81 családot telepítettek ki. A Bács-Kiskun megyéből idetelepített magyar, német és bunyevác nemzetiségű emberek zömmel gazdálkodó parasztok, kisebb számban falusi kereskedők és kocsmárosok voltak, akiket "reakciós"-ként megbélyegezve kényszerítettek otthonuk elhagyására. Tiszagyendán két emléktábla is őrzi a kommunizmus áldozatainak emlékét.

Jászalsószentgyörgy a Vörösmarty és az Árpád utca kereszteződésében áll egy fémkereszt. A kereszten corpus, tövében Mária-szobor. A keresztet a helybeliek nevezték el Vérkeresztnek. A kereszt talapzatán olvasható felirat: "Oh, ti kik által mentek ezen az úton, ti lássátok, van-e nagyobb szenvedés az enyémnél. Állíttatta Sípos József és neje Fülöp Katalin 1882-ben" Lukácsi Lászlóné gyűjtött történet olvasható a keresztről a Jászalsószentgyörgy krónikája című helytörténeti kiadványban.