Kengyel

Dr. Czédly Gyula és Dr. Kalmár András emléktáblája (Kengyel)

Kengyel első, és utolsó állandó háziorvosának állítottak emléket 2024. július 1-jén Kengyelen. A dr. Czédly Gyula (1904-1955) és a dr. Kalmár András (1920-2022) nevével ellátott emléktábla a 2019-ben felújított orvosi rendelő falán kapott helyet.

Kalmár András (1920-2022)

Dr. Kalmár András Szabadkán született. 1955-ben települt át Győrből Kengyelre, és mivel a településnek évek óta nem volt állandó háziorvosa, így hatalmas mennyiségű munka várta. Hivatását mindig tisztességgel, magas szakmai színvonalon végezte olyannyira, hogy több megkeresés is érkezett a nagyvárosokból, így Szentendréről is. Dr. Kalmár András azonban maradt Kengyelen.

Czédly Gyula (1904-1955)

Dr. Czédly Gyula1904-ben született Csepelen. Tanulmányait is ott kezdte, a gimnázium után a Debreceni Orvostudományi Egyetemre felvételizett, majd 1927-ben diplomázott. Szakterülete a gyermekgyógyászat és a belgyógyászat volt. Pusztakengyelre került gyakorló orvosként.

Fodor István (1943-2021)

Fodor István 1943. szeptember 9-én született Zentán.  Általános iskolai tanulmányait Kengyelen és Törökszentmiklóson végezte, majd a törökszentmiklósi gimnáziumban érettségizett 1962-ben. 1962-ben a Szegedi Egyetem magyar–orosz–német szakára jelentkezett, de a moszkvai Lomonoszov Egyetem Történettudományi Karán kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Történelem és régészet szakon szerzett diplomát 1967-ben. Három évig a Keleti Nyelvek Intézetében turkológiát is hallgatott. 1982-ben védte meg kandidátusi értekezését.

Kovács Ferenc, P

Szolnokon született 1855-ben. Iskolai tanulmányai elvégzése után a gazdaságban szerzett értékes gyakorlatot úgy, hogy később még 10 éven keresztül az alcsi gazdaságnál mint pusztagazda egy 7000 holdas birtokon volt alkalmazva.
 
1924 óta elnöke az Egyetértés Olvasókörnek, elnöksége alatt építették újjá annak helyiségeit.

Fekete István (1860-19??)

Csongrádon született 1860-ban. Iskolai tanulmányait 1875-ben abbahagyva édesatyjának a csongrádi határban lévő császár út menti birtokára került, ahol a gazdálkodás minden aprólékos részét sajátította el. 
Tiz éves gyakorlat után 1885-ben a híres Baghy féle kengyeli gazdaság Erzsébet majorjára került mint segédtiszt majd pedig Kengyel-Varsányba, ahol a tizezerholdas gazdaság vezető főtisztje lett.

Hősök sírja (Kengyel)

2019 nyarán ismeretlen katonák hamvaira bukkantak Kengyel község határában. Csiga János fötörzsőrmester közreműködésével a település felvette a kapcsolatot a Magyar Honvédség (MH) hadisírok gondozásával felelős munkatársaival. A vizsgálatok kiderítették, hogy az 1919-es román előrenyomulás során elesett 8 magyar katona és 3 civil földi maradványai kerültek elő. Személyazonosságukat azonban nem lehetett megállapítani.

Baghy Gyula (1872-1952)

Baghy Gyula 1872. május 26-án született Kaszaperen. Szülei Baghy Imre és Sváb Irma, akik a kengyelpusztai birrtokot szerezték. Az öt gyermekük közül Gyula folytatta a gazdálkodást és családjával Bagimajorban rendezkedett be.

Felesége Pfeiffer Antal földbirtokos lánya, Micike volt. Frigyükből három gyermek született: Márta (1908), András (1910) és Zsófia (1920).

Tenyőszigeti emlékmű (Szolnok)

Az egykori tenyőszigeti általános iskola parkjában állítottak emlékművet az egykor itt élők emlékére. A gránit lapokra az egykor 190 dülőben élő családok és az iskolában tanítók neveit vésték fel.
 
A 2018 júliusában felavatott emlékmű közel 10 évnyi előkészület után valósult meg. Létrehozását Rákóczifalva, Szolnok, Törökszentmiklós, Szajol, Kengyel települések vezetősége is támogatta.

Szabó Tiborné Báthory Éva (1941-2016)

Báthory Éva 1941-ben született Gyomán. Kengyelen járt általános iskolába, majd Tiszaföldváron tanult. Középiskolásként tagja volt a megyei röblabdacsapatnak. 1959-ben érettségi után Örményesen kezdett dolgozni képesítés nélküli pedagógusként. 1960-ban kötött házasságot Szabó Tiborral. Kisújszállásra költöztek. Éva elvégezte a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolát Szegeden. A Kossuth Lajos Úti Általános Iskolában kapott tanári állást.

Tartalom átvétel
UMFT